A pandémia akkora csapást mért a brit gazdasági növekedésre, hogy azt az évtized közepéig érezni lehet majd. A járvány miatt a kormány már eddig is 280 milliárd fontot költött el a vállalkozások és a munkavállalók támogatására. Ez több mint a fele a 2008-as pénzügyi válság idején a gazdaságba pumpált 500 milliárdos mentőcsomagnak.
A járvány miatt az idén 11,3 százalékkal zsugorodik a világ hatodik legnagyobb gazdaságának GDP-je, 2025-ben pedig a brit GDP 3 százalékkal lesz alacsonyabb, mint amit a korábban megjósoltak. A kormánytól független Költségvetési Felelősség Hivatala nevű szervezet prognózisa a „szabályozott brexitet” vette alapul a mutató kiszámításánál.
Ha a kemény brexit forgatókönyve valósulna meg, akkor további 2 százalékos GDP-csökkenést kell beszámítani a jövő év második felére
– teszi hozzá a hivatal.
A gazdasági vészhelyezetet emlegető pénzügyminiszter a parlament előtt elmondta, hogy az idén 400 milliárd font adósságot vesz fel, hogy ellensúlyozza a gazdaságot ért csapást.
Ennek nyomán a GDP 19 százalékát teszi majd ki a költségvetési deficit, ami közel kétszerese lesz a 2008-2009-s pénzügyi válságot követő hiánynak. Ezt egy szinte egy évtizedig tartó, népszerűtlen megszorításokkal tudták csak lefaragni a brit kormányok, de
a különösen az északi országrészeket sújtó megvonások besegítettek a brexittábor győzelméhez a 2016-os népszavazáson.
Ha a fentiek még nem lennének elég nyomasztó hírek a briteknek, akkor arra is felkészülhetnek, hogy a jövő év második negyedévében 7,5 százalékra ugorhat a munkanélküliség – ami több, mint két és félmillió ember utcára kerülését jeleni. Ennek oka, hogy jövő áprilisban ér véget a Covid-19 járvány nyomán indított munkahely-megőrző program. Ez a várható munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy a pandémia miatt egy év alatt megduplázódik az állástalanok száma.
Sunak pénzügyminiszter a kormány költségvetési terveit felvázolva azt mondta, hogy továbbra is támogatják majd a vállalkozásokat, valamint iskolákba és kórházakba ruháznak be pénzt. Viszont az összeg előteremtéséhez megnyirbálják azt a többmilliárd fontos költségvetést, amiből a brit állam hagyományosan a fejlődő világot támogatta.
Ezzel bírálatok össztüzét zúdította magára.
Justin Welby Canterbury érsek „szégyenletesnek és hibásnak” nevezte a külföldi segély csökkentését. David Cameron volt miniszerelnök szerint a kormány megszegte a legszegényebb országoknak tett ígéretét. A lépés miatt lemondott az egyik brit külügyi államtitkár, a volt konzervatív fejlesztési miniszter, a Lordok Házába átült Andrew Mitchell pedig azt mondta, hogy pénz megvonása 100 ezer, főleg gyerekek körében bekövetkező halálesetet fog előidézni.
Sunak miniszter szerint viszont nehezen igazolható, hogy az ország jövedelmének 7 tized százalékát külföldi segélyre költsék, amikor otthon „pénzügyi vészhelyzet van”. A brit állam ismét több pénzt ad majd külföldi fejlesztésre, azt követően, hogy javulás állt be a gazdasági helyzetben – mondta.
A brit közalkalmazottak többségének közben jelezték: ne számítsanak jövőre fizetésemelésre. Kivételt képez kétmillió, az átlagnál kevesebbet kereső alkalmazott és az egészségügyi szolgálat egymillió dolgozója.
Nagy-Britanniára nagyobb csapást mért a pandémia, mint a legtöbb gazdag államra. A járvány idején eddig 56 ezer ember halt meg a szigetországban, ami a legrosszabb halálozási adat Európában.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!