Papíron az év végéig tart a köztes állapot – bár Nagy-Britannia jogilag már kilépett az Európai Unióból, de a mostani átmeneti időszakban még érvényesek az uniós rendelkezések és a felek igyekeznek alkut kötni a jövőbeli kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról. Már, ha valóban igyekeznek.
Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója ugyanis azzal vádolta meg a briteket, hogy eddig nem sokat tettek azért, hogy meglegyen az egyezmény, amelynek nyomán fennmarad a kétoldalú szabadkereskedelem.
„Nagy-Britannia a vállalásai minden területén visszatáncol... nem akar a külpolitikai együttműködésről, a külföldi segélyezésről és a védelmi politikáról beszélni, még mindig nem értem, miért?” A Brüsszelben mikrofonok elé álló Barnier azt is mondta: hogy
"a héten nem volt jelentős előrelépés egyik területen sem. Nem fogadjuk el a brexitegyezmény politikai nyilatkozatától való visszatáncolást, az egyezmény tiszteletben tartását kérjük”.
A britek és a többi uniós tagállamot képviselő Európai Bizottság továbbra sem tud megállapodni a halászat, a versenyjog, a rendőri együttműködés és a lehetséges majdani alku végrehajtása kérdésében.
A brüsszeli testület jelezte, hogy engedékenyebb lenne a brit vizeken az európaiak által folytatott halászat kérdésében, amire dühös reakciót kapott az érintett tagállamoktól.
Az euroszkeptikus brit sajtó pedig arról ír, hogy „kudarcot vallott a felek negyedik tárgyalási fordulója”.
Barnier és más uniós illetékesek már régóta mondják, hogy ha nem hosszabbítják meg az év végén lejáró átmeneti időszakot, amelynek során a szigetország még az EU vámúnió és közös piac tagja, akkor pedig kevés az esély, hogy elkerüljék az úgynevezett „kemény brexitet”.
Az akár január 1-én várható kemény brexit esetén felhúzzák a vámsorompókat, jönnek a bürokratikus akadályok
és egy sor más módon is távolabb kerül egymástól Nagy-Britannia és az Európai Unió, ami sokak szerint gazdasági visszaesést idéz majd elő.
A britek a hónap végéig kérhetnek hosszabbítást, az európaiak erre nyitottak is, de Boris Johnson miniszterelnök még a napokban is nemet mondott. Londonban közben „túlzó követelésekkel” vádolták meg az Európai Uniót, ami egy kereskedelmi alku esetén példátlan módon az EU-s szabványokhoz „kötözné” a briteket.
A szokásos udvariaskodás után David Frost, a brit főtárgyaló megállapította:
„kezdünk eljutni annak a határáig, amit távolsági beszélgetések formájában el tudunk érni”.
Brit cégek közben attól tartanak, hogy „a szakadékba zuhannak”, ha az ország az év végén maradék hozzáférését is elveszti az európai közös piachoz és a jelenlegi szabályozást nem váltja fel másik.
A brexitpárti konzervatív brit lap, a Telegraph azonban úgy kommentálta a helyzetet, hogy „nem marad fenn sokáig a kemény brexit”. Azaz, gyakorlatilag a britek „kizuhanására” van szükség ahhoz, hogy ezt követően alkut érjenek el az Európai Unióval, mert a brit gazdaságnak szüksége van az EU-migránsokra és minkét félnek a kölcsönös kereskedelemre.