A stockholmi lakosság mindössze 7,3%-ánál fejlődtek ki az új típusú koronavírus-fertőzés ellen védő antitestek – ezt mutatta ki egy új kutatás.
A vizsgált időszak május 12-19. közé esett és
a svéd közegészségügyi hatóság ekkora már a lakosság több, mint 25 százalékánál számított arra, hogy immunis lesz.
Mindez kétségeket ébresztett afelől, hogy a svédek másokhoz képest laza hozzáállása eredményes lesz-e. Finnország jelezte, hogy túl kockázatos lehet megnyitni határait a svéd turisták előtt.
A svéd kormány vezető járványügyi szakértője, Anders Tegnell azt mondta, hogy a tanulmányban említett szám „kissé alacsonyabb, mint amit vártak”, de hozzátette, hogy ez egy néhány héttel ezelőtti adat és szerinte már meghaladja a 20 százalékot az immunitás szintje. A hatóság ugyanakkor már május elsejére 25 százalékos védettséggel számolt.
Hatalmas a kontraszt más skandináv országokhoz képest
A svéd halálozási adatok azonban 1 millió főre lebontva mostanra kirívóan magasra ugrottak európai összevetésben, és messze meghaladják a kulturálisan hasonló skandináv államok, Dánia, Norvégia és Finnország mutatóit.
Svédországban 1 millió lakosra 376 halálozás jut, szemben a dánok 96, a finnek 55 és a norvégok 44 fős halálozási adatával, viszont a svédek még így is elmaradnak a belga, a spanyol, az olasz, a brit és a francia statisztikától (ezek ilyen sorrendben a legrosszabbak, Belgiumban 1 millió lakosra közel nyolcszáz elhunyt jut).
A Guardian című lap idézte Tom Britton professzort, akinek matematikai modelljét alapul vették a nyájimmunitás előrejelzéséhez. Britton szerint
„vagy a hatóság és az én számításaim voltak rosszak, ami lehetséges, de nagyon meglepő, vagy több ember fertőződött meg, mint ahánynál kifejlődtek az antitestek”.
A svéd kormány fellépését már korábban is élesen bírálták tudósok. Björn Olsen, az Uppsalai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó professzora azt mondta egy helyi lapnak, hogy a megközelítés „veszélyes és irreális... messze még a nyájimmunitás, ha egyáltalán elérjük”.
Lazább karantén: nyitva maradtak az éttermek, konditermek és részben az iskolák
A kormány tudományos főtanácsadója, Tegnell viszont azzal érvelt, hogy nem maga a nyájimmunitás a cél, hanem hogy fékezzék a fertőzések ütemét és így az egészségügy meg tudjon birkózni a feladattal. Szerinte a szigorú karanténokat bevezető országok jobban megszenvedhetik a lehetséges második hullámot, mert lakosságuk alacsonyabb aránya lesz immunis.
Áprilisban Svédország amerikai nagykövete még magabiztosan azt nyilatkozta, hogy Stockholm májusra eléri a nyájimmunitást és hogy már akkor a lakosság 30 százaléka immunis volt.
A svéd kormány lazább korlátozásai között szerepelt, hogy csak a 16 évnél idősebb tanulók számára zárták be az iskolákat és az 50 fősnél nagyobb csoportok gyülekezését tiltották meg. Az üzletek, éttermek és konditermek nyitva maradtak és az embereket csak kérték és nem utasították arra, hogy dolgozzanak otthonról és csak akkor utazzanak, ha ez nagyon szükséges. Felmérések szerint a legtöbben ezt be is tartották, ugyanakkor a halálozások fele az idősotthonokban történt.
Emellett úgy tűnik, a svéd gazdaság nem járt jobban mint mások, az Európai Bizottság prognózisa szerint az idén több, mint 6 százalékkal zsugorodik a GDP.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!