A világ leggazdagabb államainak vezetői ismét jó helyszínt választottak: az elegáns francia tengerparti városban, Biarritzben ülnek össze, hogy a világ dolgairól tárgyaljanak.
A hetek – pontosabban az Egyesült Államok és a többiek - közé azonban éket vertek az olyan globális témák, mint az Iránnal kialakult feszültség, a klímahelyzet vagy a kereskedelmi csatározások.
A legutóbbi, kanadai csúcs ikonikus fotóján azt lehetett látni, hogy Donald Trump amerikai elnök dacosan, keresztbe font kézzel ül a többiek gyűrűjében. Később még aláírását is visszavonta a közös nyilatkozatról és látványosan összeveszett Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.
A mostani csúcs házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök ezért úgy döntött: nem kellenek a kínos helyzetek és így nem lesz zárónyilatkozat.
A harcosan EU-párti francia államfő olyan területekre próbálja majd irányítani a figyelmet, ahol az összes résztvevő jobbára egyetért. Így lett a fő téma a viszonylag nehezen definiálható „egyenlőtlenségek csökkentése”. Macron ezért meghívta Ausztrália, Chile, India, Egyiptom és néhány más afrikai ország vezetőit is.
Lesznek ugyanakkor olyan kérdések, amelyben nem lesz egyetértés. Ilyen például Irán, mellyel kapcsolatban az Egyesült Államok ellenkező nézeteket vall, mint az európaiak, miközben Japán igyekszik nem elmérgesíteni a viszonyt.
Az öreg kontinens országai közben megpróbálják mérsékelni a Washington és Peking közötti kereskedelmi feszültséget, mert a világgazdaság (és saját gazdaságaik) visszaesésétől tartanak.
Trumpot nem hozzák lázba azok az európai törekvések sem, hogy általános adót vessenek ki a világon a Google-ra, a Facebookra, az Amazonra és más nagy technológiai cégekre.
A bizonytalanságot fokozza az olasz kormány lemondása és Boris Johnson új brit miniszterelnök debütálása a G7 asztalánál. Kommentátorok felteszik a kérdést: hogyan pozicionálja majd magát és országát, miközben Európában visszaesik a britek befolyása, akik egyre jobban függeni kezdenek az Egyesült Államoktól.
Johnson Trumphoz hasonlóan néha hajmeresztőket tud mondani, ugyanakkor például Irán kérdésében teljesen már véleményen van, mint tengerentúli barátja. Számára kínos egyensúlyozásból áll majd a csúcs – egyrészt valamikor a közeljövőben előnyös, és nem csak Washington számára előnyös kétoldalú kereskedelmi egyezményt akar kötni az amerikaiakkal. Másfelől nem akarja túlzottan elidegeníteni az európaiakat sem – írja a Reuters. Mindezek tudatában túlzó lehet az a megközelítés, hogy a G7 immár G5+2-vé vált, az egyik oldalon Trumppal és Johnsonnal, a másik oldalon a többiekkel.