A szerb születésű, de Ausztriában nagy karriert befutó Nebojsa Nakicenovicról úgy tartják, hogy a hidegháború éveiben ő segédkezett a földgáz-boom beindításában.
Az energetikai szakértő egy olyan intézményben dolgozott, amelyet az akkor farkasszemet néző Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetértésével hoztak létre, és amelyet mindkét fél elismert. Washington és Moszkva 1967-ben hozta létre az Alkalmazott Rendszerelemző Nemzetközi Intézetet, ahol tudósok mondtak véleményt az energetikai kérdésekről.
Az intézmény Lyndon Johnson akkori amerikai elnök és Alekszej Koszigin, a szovjet Legfelsőbb Tanács vezetőjének amerikai találkozója után állt fel, mert a két szembenálló fél felismerte, hogy el kell hárítani a fenyegető energiaválságot.
Nakicenovic és csapata a CIA elemzéseit vetette össze titkos szovjet adatokkal és adott a korábbinál jóval alaposabb becslést a Föld metánlelőhelyeiről.
Ajánlásuk az volt, hogy a világ forduljon el a szénerőművektől, és helyezze a hangsúlyt a földgázalapú, nukleáris és napenergiára.
Sebastian Kurz osztrák kancellár washingtoni útja előtt – amelyen az energia és a geopolitika kérdései is szerepelnek majd – a Bécsben dolgozó szakember most azt mondta: Amerikának és Oroszországnak nem a gázra, hanem a megújuló energiára kellene koncentrálnia.
A földgáz-boom, „50 éven át tartó visszalépést okozott. Nem átalakulás volt valójában, hanem visszafordulás. Most nincs vesztegetni való idő, zéró kibocsátást kell elérnünk az évszázad közepére” – utalt a globális felmelegedésre, szembemenve korábbi ajánlásával.
Sokan arra számítottak, hogy a szakértő megmondja majd, mi a jobb: a vezetéken érkező földgáz (amely Oroszországból jön) vagy a cseppfolyósított változat (amelyet Amerika exportál). Ehelyett Nakicenovic arról értekezett az Amerikai Tudományos Szövetség előadásán, hogy hibás a megközelítés, az első számú prioritás az üvegházhatást okozó gázok emissziójának visszafogása kell, hogy legyen.
Az Egyesült Államok és legszorosabb európai szövetségesei – Lengyelország és a balti államok – például hevesen tiltakoznak a Németországba és Ausztriába orosz gázt juttató és most épülő Északi Áramlat 2 vezeték ellen. Még az oroszbarátsággal vádolt Donald Trump is az oldalukra állt – Moszkva szerint azért, hogy helyet csináljon a szerinte drágább amerikai LNG-exportnak. Amerikai diplomaták pedig úgy fogalmaztak: „az orosz gázexport pénzeli a katonai agressziót”.
Az osztrák OMV energiacég egyelőre az Északi Áramlat 2-t és az európai ipart az oroszokhoz kötő gázvezetékeket favorizálja, amiért
Kurz kancellár fejmosásra számíthat Trumptól.
Amit Nakicenovic és kollégái elszámoltak az 1980-as években, az az volt, hogy a földgáz előretörésével párhuzamosan drasztikusan visszaesik a kőszén részesedése az energiamixben.
Több európai ország csak most kezd hátat fordítani a szénnek, és a nagy kérdés az, hogy mi legyen a gáz szerepe a megoldásban. Kurz osztrák kancellár szerint a 2030-as évekre Európa földgázhiánytól fog szenvedni. A kérdés az, hogy az európai politikusok úgy tekintenek-e a dilemmára, hogy a földgáz áthidaló megoldás volt az emisszió-csökkentésben vagy pedig orosz vagy amerikai exportból próbálják pótolni a kieső energiatermelést, ami további geopolitikai feszültséghez is vezethet.