A brexit-tervezetről eredetileg már decemberben szavazott volna a brit képviselőház, de akkor ezt elhalasztották. Január 15-én, kedden azonban minden valószínűség szerint sor kerül rá.
Időközben száz képviselő írt levelet Theresa May miniszterelnöknek, megállapodásos brexit mellett téve le a garast. Kérdés, lesz-e ilyen. Nem csak Nagy-Britannia jövőjét határozza meg az, hogy elfogadják-e a kidolgozott tervezet, hanem Theresa May politikai pályafutásának alakulását is.
A szigetország március 29-én mindenképp kilép az Európai Unióból.
Az viszont kérdéses, hogy mindössze 79 nappal a nagy szakítás előtt átmegy-e May tervezete a parlamenti szavazáson. Még a saját kormánypártján belül is vannak ellenzői a szövegnek, főként az Ír Köztársaság és az Ír Sziget másik felén elterülő, Nagy-Britanniához tartozó Északír tartomány közötti, jövőbeni átjárhatóság kérdését vitatva.
Sokan megállapodás nélküli brexitet preferálnának, elszakadást, amit azután a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatok mielőbbi, de fokozatos tételes rendezése követne.
Fogós kérdésekről van szó. Nagy-Britannia képviselte az uniós gazdaság húsz százalékát. Brüsszelnek fontos, hogy ezzel a gazdasági nagyhatalommal a kilépés után is rendezetten lehessen kereskedni, tehát az unió inkább szeretne megállapodásos brexitet. Anglia például a német gépkocsik és a francia mezőgazdasági termékek legnagyobb piaca. Ha ezen a téren fennakadásokat hozna a brexit, az európai kontinens országai nagy károkat szenvednének.
Theresa May és szakértői gárdája elismeri, hogy a január tizenötödikén szavazásra bocsátandó tervezet nem százszázalékos, de jó, elfogadható, a parlamentben megszavazható.
A képviselői csoportok most értekezleteken tárgyalják meg, mitévők legyenek.