Sajid Javid az első olyan brit politikus a kulcsfontosságú belügyi tárca élén, aki etnikai kisebbség tagja. Kinevezését azonban szokatlan kommentárok kísérik.
Javid a nem épp a kisebbségi jogok élharcosának tartott Konzervatív Párt politikusa, egy bevándorló pakisztáni buszvezető fia. Bankárból lett képviselő, államtitkár, majd miniszter.
Etnikai háttere alapján úgy tűnhetne, hogy a brit baloldal a keblére öleli, de kinevezése után a liberális Guardian például így fogalmazott: „Javid nem jó a konzervatív Rasszimus Minisztérium élére”. A bevándorlókkal - kelet-európaiakkal és másokkal - sem szimpatizáló Daily Mail viszont felháborodottan adta erősen konzervatív olvasói tudtára: „Guszustalan szidalmak zúdulnak a Twitteren az ország első etnikai kisebbségi belügyminiszterére”.
Javid kinevezése a múlt század 40-es éveitől Nagy-Britanniába invitált volt gyarmati lakosok körüli botrány újabb fejezete.
A főként a karib szigetekről érkezett embereket és leszármazottaikat – akik annak idején még a brit birodalom állampolgáraiként léptek a szigetország területére – új bevándorlási szabályok miatt kitoloncolás réme fenyegette. Sokuk kapott erről levelet, sőt, megtagadták tőlük az egészségügyi ellátást, annak ellenére, hogy egész életüket brit adófizetőként élték le.
Amikor az előző belügyminszter elkövette azt a szarvashibát, hogy felkészületlenül ment egy parlamenti bizottság elé és ott azt állította: nem léteznek a kitoloncolási kvóták (pedig léteztek), akkor távoznia kellett. Az ügy pikantériája, hogy Amber Rudd ugyan nem tudta pontosan, mi folyik a tárcájánál, de a bevándorlók elleni ellenséges állami politika anyjának Theresa May kormányfőt tartják, mert korábban ő volt a belügy gazdája.
A keményvonalas brexit-pártiak által szorongatott May gond nélkül beáldozta Európa-párti belügyminiszterét. Javiddal az oldalán most azt sugallhatja a brit közvéleménynek, hogy az általában a fehér elit pártjának tartott konzervatívok szociálisan érzékenyek.
Új posztja első napján Javid ügyesen hárította az ellenzéki bírálatokat a parlamentben, és szülei származására utalva az ellenzéki Munkáspárt értésére adta: nem sajátíthatja ki többé a kisebbségek képviseletét.
Kommentátorok ugyanakkor utalnak rá, hogy May kényszerűségből nevezte ki a vehemensen euroszkeptikus Javidot. Az Unióból távozó Nagy-Britanniában mindez azért számít, mert éles vita folyik arról, hogy „kemény” vagy „puha” legyen a Brexit.
Közben az elődjénél jobboldalibbnak tartott Javidot felszólították: vizsgálja felül 4000 külföldi diák ügyét, akit ügyvédeik szerint a brit belügy hibásan vádolt, hogy csaltak angol nyelvi tesztjükön. Ennek nyomán a diákokat kitoloncolták az országból és nem hagyták, hogy befejezzék tanulmányaikat.