Az Emberi Jogok Európai Bíróságát annak idején azért hozták létre, hogy az erről szóló 1950-es Európai Egyezmény érvényét felügyelje. Bárki fordulhat Strasbourghoz, ha úgy érzi, hogy emberi jogait sérelem érte, és minden ügyet megvizsgálnak. Az évek során előfordultak vitatható döntések, és a brit kormányzat úgy érzi, helyesebb, ha brit ügyekben inkább brit bírák döntenek. Ennek a jogi alapjait a jogvédelemnek a parlamentáris alaptörvénybe, a Bill of Rightsba való beiktatásával teremtenék meg.
A britek szívesebben látnák, ha minden emberi jogi ügyben is a saját nagyra becsült bíróságaik döntenének. Theresa May 2010 és 2016 között belügyminiszter volt, és olykor ellentétbe került Strasbourggal. Különösen az váltotta ki a nemtetszését, hogy a bíróság nem engedte meg a gyűlöletre uszító muszlim fundamentalista szónok, Abu Katada kiadatását a brit igazságszolgáltatásnak, de veszélyes személyek kiutasítását is akadályozhatta.
Theresa May a 2020-ban esedékes választás előtt egy évvel szeretné véglegesíteni Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból. Ekkorra rendeznék a brit emberi jogi bíráskodás jogi hátterét, és ezt követően a konzervatív párti kormány a választási programjába iktatná az Emberi Jogok Európai Bíróságának elhagyását. Ugyanakkor az Európai Bíróságnak tagja maradna Nagy-Britannia.