Budapest főtájépítésze szerint idén nyáron klimatikus vészhelyzet lesz. Bardóczi Sándor úgy véli, a klímaváltozáskori zöldfelület-gazdálkodás a feje tetejére állította az eddigi hagyományos zöldfelület üzemeltetési elveket. A kialakult helyzet új eljárások kidolgozását és jelentős előkészületeket kíván meg, ezért a Főkert és a fővárosi vezetés új faültetési protokollt alkotott, hogy a fiatal fáknak legyen esélyük átvészelni az aszályt. A főváros is csatlakozott a leendő élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László által meghirdetett vágatlan május mozgalomhoz, a hónap közepén pedig újraindul az Önkéntes Vízadás program is.
Bardóczi Sándor az InfoRádióban elmondta: a klímaváltozás 2022-ben szintet lépett, ugyanis abban az évben nyáron több mint egy hónapig egyetlen csepp csapadék sem esett idehaza. Hozzátette:
2022 óta majdnem egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a rendszerből, idén pedig lassan úgy fordulunk rá a nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz,
miközben egész áprilisban nem esett számottevő csapadék. „Valószínűleg a valaha volt legdrasztikusabb nyár jön, ha ez így marad. Az időjárási, légköri viszonyok ezen a helyzeten kismértékben javíthatnak, de a tendencia akkor is nagyon aggasztó” – figyelmeztetett a főtájépítész.
Rövid távon olyan megoldásokkal, technikákkal lehetne némi enyhítést elérni, amiért Bardóczi Sándor állítása szerint az utóbbi időben kaptak „hideget-meleget”. Ilyen kezdeményezésnek tartja a Vadvirágos Budapest programot, vagyis a korábbi években sokat bírált méhlegelő-projektet. A szakember elmondta: ezekkel a költséghatékony programokkal arra szerették volna felhívni az emberek figyelmét, hogy
ha nem kaszálják le tövig a gyepet, és kicsit magasabbra hagyják kifejezetten az olyan területeken, amelyek kevésbé vannak használatban, akkor ezzel hűteni lehet a várost, illetve páracsapdát lehet létesíteni,
így pedig kevésbé vannak kitéve a kiszáradás veszélyének a talajok, ami ökológiailag egy pozitív fordulatot eredményezhetne.
A főtájépítész szerint több olyan zöldfelület-gazdálkodási kérdést is meg kellene vitatni, amelyek eddig tabunak számítottak. Felidézte, hogy tavaly a fővárosban a zöld hulladék helyben tartásával, ledarálásával és talajtakarással elkezdték nagyon erőteljesen megváltoztatni a közparkokban a „zöldfelület-kezelési rezsimet”. Már kidolgoztak egy új faültetési módszert is, ami sokkal nagyobb gyökérteret, szerkezeti talajt, vízmegtartást biztosít a beültetett fáknak. Bardóczi Sándor megjegyezte: mindez nem elég, nagy szükség lenne sokkal kiterjedtebb automata öntözőrendszerre is.
Jelenleg a budapesti közparkok alig 6 százaléka rendelkezik ilyen automata berendezéssel.
Azért elengedhetetlen az alkalmazásuk, mert a fenntartók, dolgozók munkaideje általában reggel 7 órától délután 3 óráig tart, csakhogy ebben az időszakban nem ajánlott locsolni a nyáron, mert azzal gyakorlatilag „a levegőt öntöznék a gyors párolgás miatt”.
A szakember hangsúlyozta: a locsolásra, öntözésre a hajnali, kora reggeli időszak a legideálisabb, az automata rendszer pedig sokkal hatékonyabb, mint a manuális öntözés. A rendszer kiépítése és lehelyezése azonban óriási összegekbe kerül, a fővárosnak pedig jelenleg nincsen forrása ilyen célokra, fejlesztésekre.
Ismét fákat fogadhatunk örökbe Budapesten
Május 15-étől ugyanakkor folytatódik az Önkéntes Vízadás program Budapesten. Bardóczi Sándor szerint óriási szükség van rá, hiszen alig volt csapadék áprilisban. A fővárosi vezetésnek és a Főkertnek van egy startup partnere, amely a Beeco öko applikáció segítségével a hónap közepén újra elindítja a programot. Ennek köszönhetően bárki feltérképezheti a szomjazó fákat és locsolhatja is azokat. A főtájépítész közölte: a tavaly és idén tavasszal ültetett fák a legveszélyezettebbek, az aszály ugyanis várhatóan idén is tartós lesz.
„Aki letölti ezt az alkalmazást, jelképesen örökbe fogadhat egy fát, és hordhatja oda a vizet, amit előre is nagyon köszönünk”
– mondta Bardóczi Sándor.
Budapest főtájépítésze beszélt arról is, mit vár a leendő élő környezetért felelős minisztertől. Mint fogalmazott, az eddigi kommunikációja és megnyilvánulásai alapján abszolút pozitív benyomást tett rá Gajdos László. Bardóczi Sándor már eleve azt óriási előrelépésnek tartja, hogy lesz egy szaktárca, illetve azt is pozitívumnak nevezte, hogy nem csak környezetvédelmi minisztérium lesz, amely elnevezés „kifejezetten taszító” számára.
Mint mondta, a környezetet nem védeni kell, hanem üggyé kell tenni. „Nyilván nemcsak a miniszter személye fogja meghatározni a lehetőségeket, hanem az is, hogy milyen szakemberekkel veszi magát körül. Nagyon várom, hogy a főváros és a minisztériumok újra együttműködjenek nagyon fontos kérdésekben, így például a klímaváltozást érintő teendőkben is” – összegzett a főtájépítész.
A cikk alapjául szolgáló interjút Tatár Tímea készítette.