Magyar idő szerint kedd este a Csiucsüan űrközpontból elindult a Sencsou–19-es sorszámú űrhajó fedélzetén három kínai űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) elnevezésű kínai űrállomásra, ahol hat hónapon át fognak tartózkodni, és Föld körüli pályán végzik a kijelölt feladataikat. Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: a küldetés parancsnoka a 48 éves Caj Hszü-csö ezredes, aki a két évvel ezelőtti Sencsou–14 misszió keretében már járt az űrben, társai pedig az egyaránt 34 esztendős Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája, és Vang Hao-cö mérnök, aki egyben a harmadik, ilyen küldetésen részt vevő kínai űrhajósnő.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója hozzátette: a misszióvezető rendkívül tapasztalt űrhajós, és 2022-ben ugyancsak fél évet töltött a világűrben. Mint fogalmazott, „ambiciózus programok” várnak a három asztronautára, hiszen a következő hat hónapban többször tesznek majd űrsétát, különböző kísérleteket végeznek a kínai űrállomás fedélzetén, továbbá műszereket helyeznek ki a világűrbe. Az egész misszió célja, hogy
előkészítsék a terepet 2025-re, amikor a tervek szerint a kínaiak felbocsátják a Földről busz méretű űrteleszkópjukat, a Chinese Survey Space Telescope-ot (CSST).
Ennek az űrtávcsőnek Kiss László tájékoztatása szerint hasonló képességei lesznek, mint a Hubble űrteleszkópnak, melyet 1990-ben az amerikaiak bocsátották Föld körüli pályára, és azóta a valaha látott leglátványosabb csillagászati csodákat tárta fel. Számos ikonikus képet készített forrongó csillagködökről, távoli galaxisokról, illetve bolygók körüli gázgyűrűkről a közeli infravörös, a látható fény és az ultraibolya tartományban.
A csillagász megjegyezte: a CSST annyiban fog különbözni a Hubble-től, hogy nemcsak a Föld körül kering majd, hanem a Mennyei palota űrállomással azonos pályán is fog keringést végezni. A kínai űrtávcső a tervek szerint idejének 10 százalékát az űrállomással összeköttetésben tölti, 90 százalékban pedig mellette fog repülni, miközben csillagászati megfigyeléseket végez. Kiss László hozzátette: az űrhajósoknak bizonyos időközönként szervizelniük kell majd az űrteleszkópot, illetve frissíteni is kell a műszereit, valamint a fedélzeti szoftverét.
„Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy Kína most már teljes joggal mondhatja azt, hogy számos területen beérte a nyugati világot,
és ténylegesen meg tudja határozni, merre fejlődik a jövőben” – fogalmazott a csillagász.
Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra is. Kiss László elmondta: a szükséges mennyiségű pénz mindig a kínaiak rendelkezésére állt a különböző missziókra, inkább a céltudatosság és az elszántság volt az, ami az elmúlt húsz évben ennyire kiemelt helyzetbe hozta őket az űrversenyben. A kínai vezetés stratégiai fontosságú területként kezeli az űrkutatást, és ennek megfelelően nagyon sokat áldoz a különböző fejlesztésekre.
A csillagász szerint
hasonló űrverseny jöhet létre Kína és az USA között, mint amilyen a hatvanas években zajlott az amerikaiak és a szovjetek között.
Az akkori versengésből Kiss László szerint az Apollo-programnak köszönhetően az Egyesült Államok jött ki győztesen, most azonban jelentkezett egy újabb nagy kihívó: Kína.
Emlékeztetett, hogy Kínát kitiltották a Nemzetközi Űrállomásról, de ez nem vetette vissza az ázsiai országot, hanem gyakorlatilag másfél év alatt felépítette a saját űrállomását, a Mennyei palotát. Kiss László hozzátette: bár ötödakkora, mint a Nemzetközi Űrállomás, és csak körülbelül 200 köbméter a nyomás alatt lévő térfogata – ami egy kisebb lakásnak felel meg –, de három űrhajós gond és kényelmetlenségek nélkül végezheti a feladatát rajta. Mint mondta, a Mennyei palota más pályán is mozog, mint a Nemzetközi Űrállomás, de ez sem meglepő, mert számos más területen is megszokhattuk, hogy Kína „teljesen elkülönülve” végzi tevékenységeit, feladatait.
(A nyitóképen: elindítják a Sencsou–19 űrhajót a Hosszú Menetelés–2F elnevezésű rakétával a Kanszu északnyugati tartománybeli Csiucsüan űrközpontjából 2024. október 29-én.)