A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatói kidolgoztak egy eljárást arra, miként lehet kinyerni lítiumot és alumíniumot a használt akkumulátorokból. A projekt ötletgazdái szerint felfedezésük újraformálhatja az akkumulátorgyártást – írja a hvg.hu.
A klímaváltozás ellen felszólalók az elektromos autók használatára ösztönzik az embereket, mivel így jelentősen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam 2022 őszén megállapodásra jutott abban, hogy 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott kisteherautókat és személygépkocsikat értékesíteni. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, a klímasemlegességet pedig 2050-re érnék el.
A kritikusok szerint az akkumulátorgyártás jelenlegi formájában nem fenntartható, a technológia fejlesztése és az egyes egységekben található nemesfémek újrahasznosítása kerülhet a középpontba a következő években. A Chalmers Műszaki Egyetem kutatói ezeket a szempontokat figyelembe véve nemrég előálltak egy új, minden eddiginél hatásosabb megoldással.
Az Interesting Engineering közölte: a mérnökök hidrometallurgiával hasznosították újra a nemesfémek egy jelentős részét. Ezt a módszert igen gyakran használják a különböző fémek (réz,arany, ezüst, urán) és a ritkaföldfémek kinyerésére.
Az új eljárással sikerült az elektromos autók akkumulátoraiban lévő alumínium 100 százalékát és a lítium 98 százalékát visszanyerni, miközben minimálisra csökkentették a nikkel-, kobalt- és mangánveszteséget.
A kutatók gyakorlatilag megfordították a hagyományos hidrometallurgiai folyamatok sorrendjét azzal, hogy először a lítiumot és az alumíniumot nyerték ki folyadék formájában. A többi fém a szilárd anyagban maradt a kísérlet során, amely alatt a hőmérséklet, a koncentráció és az idő pontos beállításával az oxálsavat is tudták hasznosítani. Utóbbi olyan növényekben is megtalálható, mint a rebarbara vagy a spenót.
A fordított eljárás lehetővé teszi, hogy az új akkumulátorok gyártásához szükséges nemesfémekből jóval kevesebbet kelljen kitermelni.
A kutatók célja, hogy a jövőben az újrahasznosítást végző cégek át tudjanak térni erre a megoldásra, így nemcsak a környezetet terhelné kevésbé az akkumulátorok gyártása, de olcsóbb is lenne az eljárás. Martina Petranikova, a Chalmers Műszaki Egyetem Kémiai és Vegyészmérnöki Tanszékének docense szerint az iparnak egyre nagyobb szüksége van a szervetlen vegyszerek alternatíváira, amelyek képesek például az alumínium kivonására is.