Nyitókép: bial.com/TOZE Canaveira

Két magyar az elmúlt 10 év legfontosabb felfedezésének díjazottjai között

Infostart
2022. február 21. 20:46
Először adta hírül az LNP-mRNS vakcina jelentőségét az a 2017-ben megjelent Nature-cikk, mely elnyerte a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetést. A 2022. február 18-i díjátadón 300 000 euróval is jutalmazott közlemény népes szerzőgárdájába tartozik az első helyen szereplő Pardi Norbert, valamint Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem laboratóriumaiban több éven át együtt dolgozó, a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus.

A lipid nanopartikulába csomagolt, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-en alapuló első vakcina „kiértékelése” több intézmény kutatóinak az együttműködése alapján jött létre. Az ennek az mRNS-alapú oltóanyagnak a hatásosságát bizonyító közleményt, 37 kutató művét a Nature 2017. február 2-án tette közzé.

Az orvosbiológia területén publikált, az elmúlt 10 évben megjelent, nagy fontosságú, kiemelkedő színvonalú tudományos cikkek szerzőit díjazza a BIAL, a Portugáliában alapított, multinacionális gyógyszeripari vállalat – olvasható az SZTE sajtóközleményében. Az innovatív „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetés a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő tudósoknak a csoportját jutalmazta. Közülük Drew Weissman professzor és egyik fiatal munkatársa, Michael J. Hogan vette át a különleges publikációt elismerő kitüntetést a 2022. február 18-i ceremónián. A Lisszaboni Egyetem Rektori Hivatalában tartott díjátadón részt vett Marcelo de Sousa köztársasági elnök is.

Az unikális, ráadásul 300 000 euróval (közel 107 millió forinttal) együtt járó díjat az első LNP-mRNS vakcina kifejlesztését és tesztelését leíró publikáció szerzőgárdája nyerte. A Nature-cikket jegyző 37 szerző közé tartozik a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus:

a közlemény szerzőlistáján első helyen szereplő Pardi Norbert és az őt a Pennsylvániai Egyetem kutatói világába bevezető Karikó Katalin.

Ez a magyarázata annak, hogy a „BIAL Award in Biomedicine 2021” díj nyerteseinek a kihirdetését követően bemutatták azt a filmet, amelyen az mRNS-technológia fejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissman mesél az 1997-ben indult közös munka főbb állomásairól. A laborbeli munka előrehaladását is kifejezik az egymáshoz kapcsolódó publikációk.

Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin elmondta: az mRNS-kutatásban mérföldkőnek számító 2005-ös és 2008-as publikációikra támaszkodik a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetéssel jutalmazott 2017-es Nature-cikk. Ennek a „Zika vírus elleni védelem egyetlen alacsony dózisú nukleozid-módosított mRNS-oltással” című közleménynek az első szerzője Pardi Norbert. Ez az elsőség kifejezi, hogy a fiatal kutatónak oroszlánrésze volt abban a fejlesztő munkában, amelyet a cikk utolsó szerzője, Drew Weissman irányításával végzett.

A díjazott cikk szerint „a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-LNP oltás gyors és tartós védőimmunitást vált ki. Ezért új és ígéretes vakcinajelöltet jelent” a Zika-vírus (ZIKV) „elleni globális küzdelemben”.