A Hyalomma kullancs görög megnevezése szó szerinti fordításban üvegszeműt jelent, amit az állat viszonylag nagy szemei után aggattak rá. Földvári Gábor megfogalmazása szerint használja is a szemét, amikor a gazdát keres, szemben az általunk ismert, a mérsékelt övben előforduló fajokkal. Vagyis „aktívan rászalad a gazdájára”, nem várakozva egy fűszál végén vagy a bokrok ágain. A Hyalomma kullancsok viszonylag nagy méretűek, ezáltal feltűnőek: akár két-háromszorosára is megnőhetnek egy közönséges kullancs felnőtt példányához képest. Harmadik jellegzetes bélyegük pedig, hogy csíkosak a lábaik – tette hozzá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos főmunkatársa.
A Hyalomma kullancsok eredetileg Afrikában, valamint mediterrán országokban őshonosak, a vándormadaraknak, elsősorban a költöző énekesmadaraknak „köszönhetően” azonban nagy mennyiségben és rendszeresen eljutnak Európa mérsékelt övi, sőt, akár északi területeire is. Az újdonság az, hogy nem pusztulnak el – emelte ki Földvári Gábor –, a klímaváltozás hatására ugyanis már kevésbé erőteljesek a nyár végi, ősz eleji lehűlések, ezáltal képesek végigvinni a fejlődési ciklusukat, végül pedig felnőtt kullanccsá alakulni.
A Hyalomma kullancsok, ahogyan a legtöbb kullancs, szintén terjesztenek kórokozókat,
csak éppen ezek az egyik legveszélyesebbet: a krimi-kongói vérzéses lázat okozó vírust,
ami ráadásul emberről emberre is képes terjedni, bár nem a légutakon keresztül, nem cseppfertőzéssel, hanem a testnedvek érintkezésével. „Magyarországon ettől szerencsére nagyon távol vagyunk” – fogalmazott az ELKH tudományos főmunkatársa.
A szakember azt mondta: bár a haszon- és háziállatok sokkal inkább kitettek a kullancsnak, miután több időt töltenek a természetben, az ember sincs biztonságban a kullancs általi fertőzésveszélytől.