Nyitókép: A Boeing CST-100 Starliner föld körüli pályán (Boeing)

Új űrhajóját tesztelte a Boeing

Infostart
2019. november 4. 14:59
A CST-100 Starliner egy többször felhasználható űrhajó, amelyet elsősorban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének szállítására fejlesztenek a NASA kereskedelmi személyzet fejlesztési (CCDev) programjának keretében. A tervek szerint decemberben már az ISS-re viszi az asztronautákat.

Az űrhajó Föld körüli pályára állításáról az Atlas V rakéta gondoskodik, de úgy tervezték, hogy a Falcon 9-es hordozórakéta is képes legyen a felbocsájtására.

Nagy versenytársával, a SpaceX-szel párhuzamosan dolgozik a Boeing az ember szállítására alkalmas űrhajón, egyelőre mindkettejüknek a vártnál lassabban megy a fejlesztés. Az amerikai asztronauták az űrsiklóprogram 2011-es leállítása óta csak úgy tudnak feljutni az ISS-re, hogy az oroszok a Szojuzzal felviszik őket. Az állam már nem "saját gyártásban" fejleszt űrjárművet, hanem külső cégekkel működik együtt, a Boeinget és Elon Musk SpaceX vállalatát választották ki. Utóbbi űrhajója személyzet nélkül tavasszal dokkolt az ISS-en.

Hétfőn Új Mexikóban, a White Sands rakétakísérleti telepen az űrhajó kilövéséhez és landolásához szükséges műszereket és eszközöket (az elektromos rendszereket, a vezérlést, a rakétákat, az ejtőernyőket stb.) próbálták ki egy repülés megszakításos művelettel - ez egy vészhelyzetet szimulál.

Frissítés - magyar idő szerint 15:15-től: Az alig egy perc alatt lezajlott folyamat során azt lehetett látni, ahogy az űrhajót fellőtték, majd egy körülbelül öt másodperces repülés után átkapcsolt a földet éréshez szükséges üzemmódba, elfordult, kibocsátotta az ejtőernyőit és landolt a számára kijelölt területen, miután lelökte magáról a szervizmodult, majd az alsó borítást, és felfújta a légzsákjait.

Az élő közvetítésben a Boeing kommunikációs vezetője elmondta: most az adatok elemézése következik, hogy kiderüljön, minden olyan rendben volt-e, mint ahogy az a nézők számára látszott. Később kiderült, hogy a háromból az egyik ejtőernyő nem nyílt ki. Ezek alkalmazása mindkét űrhajó-fejlesztő vállalat számára nagy műszaki kihívást jelentett, és számos kérdést vetett fel a személyzet biztonságát és a repülések gyakoriságát illetően, ugyanis az ejtőernyők lassítják le az űrkapszulát, amikor szuperszonikus sebességgel visszatér a Földre.

A fellövés - Boeing/NASA

A Starliner a kilövőállásban - Boeing/NASA

Emelkedés a fellövés után - Boeing/NASA
Ereszkedés, az ejtőernyők kibocsátva, a szervizmodul levált - Boeing/NASA
Az alsó borítás kilőve, ezután fújódtak fel a légzsákok - Boeing/NASA
Landolás előtt - Boeing/NASA
A személyszállító modul a landolás után - Boeing/NASA

A tesztet a helyszínen nézte végig a Starliner leendő első személyzete (a Boeing részéről Chris Ferguson, valamint a NASA részéről Mike Fincke és Nicole Mann asztronauták), akikkel a művelet után beszélgettek.

A Starlinernek már csak egy tesztje van hátra: december 17-én automatikus tesztrepülés várható személyzet nélkül, és most úgy tűnik, egy még nem ismert decemberi időpontban már az asztronautákkal együtt repülhetne a Nemzetközi Űrállomásra.

A SpaceX Crew Dragon nevű űrkapszulájával a jövő év első negyedében tervezi az első próbarepülést űrhajóssal a fedélzetén az után, hogy márciusban befejeződtek a személyzet nélküli tesztrepülések.