Az űrszonda várhatóan közép-európai idő szerint 6 óra 33 perckor halad el 3500 kilométerre a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett, ami harmad akkora távolság, mint amikor 2015-ben a Plútónál járt. Ez a legtávolabbi - bár még a Naprendszeren belüli - égi objektum, amelyet valaha is ember alkotta űreszköz vizsgált.
A különös, jeges kisbolygó, amely nevét a középkori irodalomban szereplő "távoli szigetről" kapta, a "találkozás" alkalmából saját himnuszt is kap, amelyet a Queen asztrofizikusi diplomával rendelkező gitárosa, Brian May komponált.
"Ez a legkezdetlegesebb égitest, amellyel valaha űreszköz találkozott"
- mondta Hal Weaver, a Johns Hopkins egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa. A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője közel 2400 kilométer.
On #NewYearsEve, @NASANewHorizons will perform the most distant planetary flyby ever as it zooms past an object nicknamed #UltimaThule. Make sure to follow our partner @JHUAPL for updates: https://t.co/MT909RJbMM pic.twitter.com/QJq7OncKhO
— NASA (@NASA) 2018. december 26.
Az Ultima Thule körül fagypont alatti a hőmérséklet, így feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát. "Ez valóban a naprendszer kialakulásának idejéből származó maradvány" - mondta Weaver.
A Naprendszer padlásán
Az Ultima Thule "a Naprendszer padlásaként" is emlegetett, az 1990-es években felfedezett Kuiper-övben kering, amely a Naptól 4,8 milliárd kilométerre található. "Szó szerint üstökösök milliárdjai és több millió bolygókezdemény, valamint maroknyi, kontinens méretű törpebolygó található benne, mint például a Plútó" - magyarázta Alan Stern, a New Horizons program egyik vezetője.
"Ez azért olyan fontos a tudósok számára, mert a Naprendszer e Naptól távoli térségében megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok. "Amikor tehát átrepülünk az Ultima Thule fölött, láthatjuk, hogy néztek ki a dolgok a kezdetekkor"
- tette hozzá Alan Stern.
Tizenkét éve indult a program
A NASA által 2006-ban indított New Horizons szonda óránkénti 51 500 kilométeres sebességgel halad az űrben. Ennél a sebességnél már egy rizsszemnyi tárggyal való ütközés is végzetes lehet. Az Ultima Thule felett elhaladva - ha sikerül a feladatot sértetlenül végrehajtania - a szonda több száz felvételt készít, amelyek segítségével először sikerül majd megismerni a kisbolygó formáját és földtani összetételét.
A New Horizons elképesztő felvételeket továbbított a Plútóról 2015-ben, amelyek közül egyesek a korábban soha nem látott szív alakú képződményt ábrázoltak. Alan Stern szerint ezúttal háromszor nagyobb felbontású képek érkeznek, mint annak idején a Plútóról. Az áthaladás is sokkal pontosabb navigálást igényel, mint korábban gondolták.
A Hubble teleszkóp fedezte fel az Ultima Thulét 2014-ben.
A tudósok három évvel később jöttek rá, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektumról van szó. Az első képek várhatóan január 1-én érkeznek, és másnap teszik őket közzé. Az élő közvetítés ilyen távolságnál lehetetlen, de a NASA internetes közvetítést tervez az átrepülésről, a felvételeket May szerzeménye kíséri. Alan Stern reményét fejezte ki, hogy nem ez lesz a New Horizons utolsó küldetése, újabb objektumokat is felfedezhet a Kuiper-övben és 2020-ra még távolabbra jut el.