A magyar férfi vízilabda-válogatott két legutóbbi világbajnoki aranyérmében fontos szereplő volt Vámos Márton, aki 2013-ban szintén hozzájárul a csapat aranyérméhez. „Teljesen más. Nyilván tíz évvel idősebb vagyok, és máshogy éltem meg. Az egy olyan siker volt, ami viszonylag a semmiből jött, most úgy utaztunk ki, hogy olimpiai kvótát szeretnénk, és nyilván ez azzal járt együtt, hogy benn vagyunk a döntőben, ahol már bármi lehet. Ennek ellenére hasonlóan jó érzés, örültünk neki, én is nagyon örültem” – mondta az InfoRádiónak Vámos Márton kétszeres világbajnok vízilabdázó.
A csapat egységgé érése kapcsán a sportoló azt mondta, a tavalyi világbajnoksághoz kell visszatérni, ahol gyengébben szerepeltek. Úgy véli, ez hozzátartozik az emberi léthez, de amikor Varga Zsolt átvette az irányítást, egyből látszódott, hogy valami elindul. „Egy fiatal csikócsapattal tudott bejutni az Európa-bajnoki döntőbe, amit tényleg senki nem várt. Még magabiztosabban verték az elődöntőben a spanyolokat, mint mi most Fukuokában” – jelentette ki.
A vízilabdázó azt mondta, mindenkit jól ismer a stábból, és úgy látja, ez garancia arra, hogy sikereket érnek el.
A játékosok közötti kapcsolaton „nagyon-nagyon sokat dolgoznak”, van csapatpszichológusuk is, egyéniben, párosan, és csapatszinten is dolgoznak vele.
Ezen kívül is sokat tesznek a csapattársak azért, hogy jól harmonizáljon a csapategység. A sportoló úgy véli, ezek a kapcsolatok kellenek ahhoz, hogy a fontos szituációkban, döntéshelyzetekben a maguk javára tudták fordítani a mérkőzést.
Vámos Márton szerint ahhoz, hogy a flow megmaradjon a következő bő egy évben, a párizsi játékok végéig, egyéni felelősség, hogy megmaradjon az emberek sikerre való éhsége és motivációja. Ha ez megvan, a munka jön magától, és ez a hozadéka annak, hogy utána majd elérnek a csúcsra.
Hozzátette: a világbajnokságon a kedvenc gólja Manó (Manhercz Krisztián) legvégső spanyolok elleni találata volt.