A norvég sakkozó hosszú Twitter-bejegyzéséről az Infostart is beszámolt: véleménye szerint Niemann többet csalt annál, mint amit korábban bevallott, és erre a közelmúltban is sor került. Niemann tagadja, hogy ilyesmi történt volna, azt azonban beismerte, hogy 12 és 16 évesen élt ezzel az eszközzel, de sosem szemtől szemben játszott sakkpartikon.
Carlsen szerint gyanús, hogy Niemann az ellene játszott sakkpartikon szokatlanul nyugodt volt a legfeszültebb pillanatokban is, mintha nem is koncentrálna a játékra a kritikus pillanatokban. De hogyan lehet csalni a sakkban?
Az új éra Kaszparovval indult
Az internet és a számítógép segítségével a sakk elérhetőbb sporttá vált, mint valaha volt, és a mesterséges intelligencia abban is segít a játékosoknak, hogy megtervezzék lépéseiket már a mérkőzések előtt – írja a CNN.
Az egész 1996-ban kezdődött, amikor
Garri Kaszparov kiállt az IBM szuperszámítógépe, a Deep Blue ellen.
Bár az első meccset Kaszparov nyerte, a Deep Blue ezután két játékot nyert, és ezzel az első számítógépes program lett, amely a versenyszabályok szerint legyőzte a világbajnokot egy klasszikus játékban. Egy évvel később a visszavágón a Deep Blue legyőzte Kaszparovot, és ezzel az első számítógépes program lett, amely egy világbajnokot teljes mérkőzésen legyőzött.
Az utóbbi években a sakkprogramok már jóval ügyesebbek az embereknél, akár 3000 Élő-pontnál is többet képesek begyűjteni: ez a pontszám a játékos relatív erejét határozza meg versenytársaihoz képest. Carlsen 2882-es rekord Élő-pontszáma ennél alacsonyabb. A Stockfish-programnak például
98 százalékos esélye van, hogy Carlsennel szemben győzzön,
a döntetlen esélye pedig 2 százalék, azaz Carlsen egyszerűen nem nyerhet ellene.
A technológia azonban abban is segít egyes játékosoknak, hogy csaljanak. Épp ezért a chess.com kiszűri a külső szoftvert bevonó játékosokat. Bár a csalás elleni technológia fejlődött, Emil Sutovsky, a sakkot irányító FIDE főigazgatója szerint a sakknak "társadalmi szerződést" kellene kötnie az online játékosokkal a csalás megakadályozása érdekében. Jelenleg az online csalást valamiért kisebb problémának tartja mindenki, mint a tábla fölötti eseteket.
Efölött a szövetség igyekszik ellehetetleníteni a csalási lehetőségeket: Andy Howie játékvezető, a FIDE csalás elleni fair play-bizottságának tagja ismertette a táblás játékban történő csalás megakadályozására szolgáló intézkedéseket, közte fémdetektorok, jelszkennerek, nem lineáris szkennerek és hőkamera használatát.
A legnagyobbak valószínűleg nem csalnának
Az 1978-as sakkvilágbajnokság döntőjében a fiatal szovjet bajnok Anatolij Karpov azt állította, hogy az orosz száműzött Viktor Korcsnoj megpróbálta megvakítani őt a tükrös napszemüvegével. Később a pincérek Karpovnak áfonyás joghurtot szolgáltak fel, és Korcsnoj felvetette, hogy az ellenfél elemzői kódolt üzenetekre használhatják fel az ételt.
2015-ben a FIDE megfosztotta nagymesteri címétől a grúz Gaioz Nigalidzét, továbbá három évre eltiltotta a versenysakkozástól, amiért
a játszma közepén többször is kiment a mosdóba, hogy a telefonján keresse a legjobb lépést.
Szintén 2015-ben egy versenybíró rajtakapta az olasz Arcangelo Riccicardit, aki morzekódot és kamerát használt, hogy csaljon egy versenyen. Ricciardi állítólag egy videokamerát rejtett el a nyakában lévő medálban. A férfi mindent tagadott – mint kiderült, szemével adott le morzejeleket a meccs közben.
Niemann állítólagos csalására nincs bizonyíték jelenleg: ha Carlsen lépéseit valaki a Stockfishbe vitte be a meccs közben és eljuttatták Niemannhoz a gép javaslatait, azzal Carlsent képtelenné tehették arra, hogy nyerjen. Tábla fölött, versenybírókkal a hátuk mögött csalni nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Andy Howie bíró szerint azok, akik egész életüket a profi sakkra tették fel Carlsenhez hasonlóan, nem valószínű, hogy csalnának, mivel azzal mindent elveszíthetnek – bár ez nem azt jelenti, hogy nem is figyelik őket. Akik azonban nem az élvonal krémjéből származnak, azoknál nem tart semmit elképzelhetetlennek.