A koronavírus gazdasági hatása a döntő lökés az Európai Szuperligához

Az Infostart is már többször foglalkozott a tervvel, legutóbb a konkrét elképzelésekről és az elnöknek választott Florentino Pérez véleményéről is hírt adva. Mindazonáltal érdemes egy kicsit továbbgondolni a jelenlegi helyzetet – a múltba is nézve.

A mostani helyzet nagyban hasonlítható az ezredfordulóhoz közeli évekéhez, amikor az AC Milan akkori klubelnöke, egyszersmind a leggazdagabb olaszok egyike, a későbbi miniszterelnök Silvio Berlusconi és az informálisan hozzá köthető médiavállalkozás, a Media Partners ugyancsak Szuperliga néven egy tizenhat csapatos elitbajnokság létrehozását tervezte, az angol, az olasz, a spanyol, a német és a francia bajnokság legjobb csapatainak részvételével.

Akkoriban az UEFA a nagy formátumú svéd elnök, Lennart Johansson vezérletével a Bajnokok Ligája reformjával válaszolt, s – mint utóbb nyilvánvalóvá vált – törte le a „lázadást”, döntést hozva arról, hogy „a 71 induló között gyakorlatilag a kontinens valamennyi erősnek számító alakulata rajthoz állhat a legrangosabb európai klubtrófeáért folyó versenyben. Az új sorozatban nemcsak a bajnoki második helyezettek, de a legerősebb három ország harmadik és negyedik csapata is indulhat.” Az 1998. októberi UEFA-döntés folyományaként a Bajnokok Ligája főtábláján a 24 résztvevő számát 32-re emelték.

Ez akkoriban elégséges reakció volt, s csak azért, hogy lássuk: nincs új a nap alatt, érdemes felidézni, akkoriban az UEFA azzal fenyegetőzött, hogy a Szuperligára kacsingató egyesületeket kizárja az országos bajnokságokból, illetve ezeknek a kluboknak a futballistái nem játszhatnak az Eb- és vb-selejtezőkön, majd a nagy tornákon.

Érdemes feltenni a kérdést:

mennyiben más a mostani helyzet az akkorihoz képest?

Megítélésünk szerint nem lényegtelen különbség a klubok tulajdonosi állományának drasztikus megváltozása 1998-hoz képest. A mostani modell sok tekintetben amerikai mintájúnak mondható, különös tekintettel a „garantált helyekre”, azaz arra, hogy az alapítókat nem fenyegeti a kiesés veszélye.

A jelenlegi állás szerint, amennyiben nem olyan angol klub nyeri meg a Bajnokok Ligáját, amelyik a Premier League-ben lemaradt az első négy helyről, a következő BL-kiírásból kimarad legalább két klub a Big Sixből. A mostani helyzetben lehet, hogy a hatból csak kettő, legfeljebb három mehet majd például a 2021-es főtáblára. A tervezett Szuperliga ennek a kockázatát a nullára csökkentené.

De vissza a tulajdonosi körökhöz: az elmúlt bő két évtizedben a legjobb angol klubok főtulajdonosai amerikaiak, oroszok vagy az arabok lettek. Nem csodálható, hogy a tervek szerint az új szervezetben Perez elnök mögött az alelnöki tisztséget betöltő Joel Glazer, a Manchester Unitedet tulajdonló Glazer család számára az amerikai major sportágak rendszere a minta.

Úgy tűnik, ameddig 1998-ban még hatott az UEFA fenyegetése, ez 2021-ben sokkal kevésbé hatásos.

Érdekes vonulat, hogy a jelentések, illetve a sajtóreakciók szerint a szurkolók is a tervezett átalakítás ellen vannak. Szomorú tény, de éppen a Manchester United hajdani tulajdonosváltása kapcsán láthattuk, hogy a szurkolói reakciók nem befolyásolják a tulajdonosi döntéseket.

Ugyancsak más helyzetet teremt az 1998-ashoz képest a koronavírus-járvány gazdasági hatása. Az állítólag az amerikai JP Morgan által finanszírozott terv kompenzálja a résztvevő klubok veszteségét,

3,5 milliárd eurós részesedést kínálva.

Mi kínál az UEFA? Az Európai Szuperliga lebonyolításával szemben több csapat részvételét. Ugyanakkor a 32-ről 36-ra bővített mezőny nem jelent jelentős különbséget, ha csak azt nem vesszük annak, hogy két csapat „szabadkártyával” is főtáblás lenne: az a kettő, amelyik a részvételt ki nem vívó gárdák közül a legmagasabb UEFA-koefficienssel rendelkezik. A magasabb mérkőzésszám nagyban befolyásolná a résztvevő klubok hétközi programját, érdemes megjegyezni, hogy amikor a BBC beszámolt az UEFA terveiről, Steve Parish, a Crystal Palace elnöke „pusztító hatásúnak” nevezte.

Megjegyzendő, a nagy klubok, annak alapján is, hogy az utóbbi időben óriási erőket és pénzeket mozgósítottak a női labdarúgás fejlesztésére – ennek hatására a Chelsea, a Barcelona, a Bayern München és a PSG jutott az idei BL-kiírás legjobb négy csapata közé, s az angol női élvonal, a Women’s Super League aktuális tabellájának első négy helyezettje a Chelsea, a Manchester City, az Arsenal és a Manchester United – a nagyon közeli jövőben a női labdarúgásban is létre kívánják hozni az Európai Szuperligát.

Fontos szempont, visszatérve a férfiakra, hogy az Európai Szuperliga létrehozói szívesen elkerülnék a háborút, benne maradnának az országos versenyrendszerükben – de az UEFA Bajnokok Ligáját kivégeznék.

Alkalmasint a következő napok, hetek konfliktusának fókuszában ez áll majd. Az UEFA nem akarja, hogy leölje bárki is az aranytojást tojó tyúkot, s megpróbálja majd revolverezni az európai futball arisztokráciáját azzal, hogy kitiltja őket az UEFA versenyrendszerén belüli sorozatokból.

Ugyanakkor a kocka alighanem már el van vetve.

Tárgyalnának

Az Európai Szuperliga 12 alapító klubja tárgyalásra hívta az Európai és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA). A Gianni Infantino FIFA- és Aleksander Ceferin UEFA-elnöknek küldött levélben az ESL arról tájékoztatta a két sportvezetőt, hogy jogi lépések történtek az új szervezet megvédése érdekében, egyúttal sürgős tárgyalásra hívja mindkettőjüket, hogy közösen megvitassák az új versenysorozat részleteit, és hogy az miképpen illeszthető a futball gazdasági rendszerébe.

"Nem arra törekszünk, hogy a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát lecseréljük, hanem hogy versenyezzünk azokkal, és hogy ezek mellett létezzünk" - olvasható a levélben.

A Szuperligát

• hat angol (Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City),
• három olasz (Juventus, AC Milan, Internazionale) és
• három spanyol (Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid)

sztárklub hozta létre.