Alulfizetett edzők, a megélhetésükért küzdő szakemberek és sportolók, kritikus állapotban lévő sportlétesítmények és szinte lehetetlen feltételek – 2010 előtt szinte nem volt olyan hét, amikor ne kerültek volna elő újabb és újabb történetek arról, hogy milyen nehézségek mellett próbálnak eredményeket elérni a magyar sportélet szereplői.
A legjobb csapatokat és olimpikonokat általában felkarolták a piaci szponzorok, a mostaninál jóval korlátozottabb állami támogatásból és jutalmakból is jutott nekik, de még ők sem lehettek biztosak abban, hogy az egyesületüktől idejében megkapják a fizetésüket, a legnagyobb bajnokok között is voltak olyanok, akik hosszú évekig pereskedtek, hogy pénzükhöz jussanak, míg az utánpótlásban dolgozók edzők többsége rendszeresen egyéb munkákat vállalt, mert enélkül gyakorlatilag esélye sem lett volna eltartani magát vagy éppen a családját.
Ebben az évtizedben alapvetően megváltoztak a folyamatok a magyar sportban: az évtized elejétől nagyszabású ingatlanfejlesztések és szakmai programok indultak, majd a TAO-támogatással és a kiemelt sportágaknak juttatott összegekkel számos területen megszűnt a pénzhiány, emellett a hazai rendezésű események is lehetőséget teremtettek arra, hogy újabb pénzek áramoljanak a sportéletbe. A TAO-támogatások hatékony lehívására külön vállalkozások is létrejöttek, néhány sportegyesület pedig az elmúlt években a TAO-bevételekre építette költségvetését.
A legtöbben megbecsülik sokat javult helyzetüket, ugyanakkor egyre többen beszélnek – immár nemcsak szűk körben – arról, hogy milyen problémák és feszültségek származnak a bőséges anyagi lehetőségekből.
A barcelonai vízilabda Európa-bajnokság után a legnagyobb klasszisainak többsége nélkül 8. helyen végzett férfi válogatott szereplésének elemzésekor a világ- és Európa-bajnok Faragó Tamás, a magyar szövetség elnökségi tagja az InfoRádióban morális válságról beszélt. Azt meg kell érteni, ha ezek a játékosok elfáradtak és befejeznék a versenyzést, a gond az, hogy ehelyett különböző feltételekhez kötik a válogatottban történő szereplésüket.
„Vannak morális problémáink a vízilabdában, amit a közeljövőben meg is fogunk oldani” – fogalmazott.
Sós Csaba, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya – szintén júliusban – az InfoRádió Aréna című műsorában elismerte, hogy mennyit segít a sportágon a pénz, de nem titkolta el a forrásbőség okozta problémákat sem. „A több pénz azért kicsit prostituáltabbá teszi az embereket” – jelentette ki a sportvezető, aki szerint sokszor a jó megélhetés előrébb való, mint a szakmai alázat és a szakmai tudás megszerzése.
Sós Csaba kitért a hazai úszó- és vízilabdasport közötti feszültségekre is. Bár a két sportág viszonya korábban családias volt, most a TAO rendszere kontraérdekeltté teszi őket – mondta.
A Magyar Úszó Szövetséget korábban vezető Gyárfás Tamás és a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka közötti vita szintén anyagi természetű konfliktusokra is épült.
Az InfoRádió tud olyan esetekről is, amikor a legjobbak már a szövetségi sajtótájékoztatókon való részvételüket is komoly feltételekhez kötik, és azok betartását ugyanilyen határozottsággal számon is kérik a vezetőkön.
Fucsovics Márton és Babos Tímea csütörtöki állásfoglalásában cáfolta azokat a megállapításokat, amelyeket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) egy nappal korábban fogalmazott meg közleményében. A teniszezők botrányának legújabb fejleményeiről itt olvashat.