„Elnémult a mikrofon. Elment az ember, a legfeketébb hangú fehér énekes, aki mankóra támaszkodva is óriás volt a színpadon. 77 éves korában egy sikeresnek mondott műtét után a magyarok blueskirálya, Deák Bill Gyula váratlanul örökre elaludt. Arra kérünk mindenkit, hogy adjanak időt a családnak, hogy felfogják a felfoghatatlant, és mindenki tisztelettel várja meg, amíg hírt adunk az búcsúzás részleteiről” – olvasható a Bill kapitány haláláról szóló Facebook-közlésben.
Deák Gyula 1948. november 8-án született Budapesten. 11 éves korában egy focizás közben szerzett sérülés után bal lábát, egy orvosi műhiba miatt amputálni kellett.
A többszörös arany-, platina és gyémántlemezes Deák Bill Gyula pályafutását Kőbányán kezdte. A Sztár együttesben külföldi dalokat énekelt, később mint dzsesszénekes a Napsugár, a Wanderers és a Loyd zenekarokban is fellépett. Első komolyabb együttese a Syrius volt, de 1979 nyaráig vendégként turnézott a Hobo Blues Banddel is. Később állandó tagja lett a zenekarnak. Ekként lett országszerte ismert. Miután a HBB-ből kivált, előbb a Bill és a Box Company, majd a Deák Bill Blues Band frontembereként állt színpadra.
Számos musicalben és rockoperában is láthatta a közönség, legjelentősebb szerepe az István, a királyban Torda, a táltos volt.
Ezt megelőzően 1981-ben színészként is kipróbálhatta magát: szerepet kapott az 1981-es Kopaszkutya című Szomjas György filmben.
A szólópályát 1983-ban kezdte: Rossz vér címmel jelent meg első szólólemeze.
1984-ben a Budapest Sportcsarnokban Chuck Berryvel közösen lépett fel, aki így vélekedett róla: „Ő a legfeketébb hangú fehér énekes, akit valaha hallottam.”
1986-ban megalapította a Bill és a Box Company-t Bencsik Sándorral (a P. Mobil és a P. Box egykori tagjával), egy évre rá pedig a Deák Bill Blues Band frontembere lett. Utolsó szólóalbuma, A Király meséi 2009-ben jelent meg.