Arra a kérdésre, hogy Ukrajna és Oroszország meddig képes folytatni a háborút, ha a békefolyamat nem hoz kézzelfogható eredményeket, Budanov azt mondta: a felek még évekig képesek harcolni.
Szavai szerint Oroszország jelentős erőforrásokkal rendelkezik a háború folytatásához, Ukrajna számára pedig kulcsfontosságú a partnerek támogatásának megőrzése.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2022-ben részleges mozgósítást hajtott végre, amelynek során mintegy 450 ezer embert hívtak be a hadseregbe. Budanov nem zárta ki, hogy erre ismét sor kerülhet. „Technikai szempontból semmi sem akadályozza meg őket ebben. Az, hogy ezt jelenleg nem akarják megtenni, tény. Ha úgy látják, hogy nincs más lehetőségük, akkor meg fogják tenni” – jegyezte meg.
Fehéroroszországgal kapcsolatban Budanov kijelentette, hogy minden jel szerint Minszk meghallotta Ukrajna figyelmeztetését. Mégis úgy vélte, a Fehéroroszországot érintő kérdéseket nyugodtabban kell kezelni. „Nincs szükségünk még egy ellenségre. Egyszerűen az, hogy még egy ellenségünk és még egy hadszínterünk legyen, biztosan nem szolgálja az érdekeinket” – fejtette ki az elnöki iroda vezetője.
Volodimir Zelelenszkij ukrán elnök közölte: az ukrán erők krími hadműveletének eredményeként Kijev ellenőrzése alá került az orosz megszállás alatti félsziget üzemanyag- és energetikai infrastruktúrája, valamint sikerült zavart okozni az orosz katonai logisztikában. Erről az államfő a Financial Timesnak című lapnak adott interjújában beszélt, amelyből részleteket közzétett a Telegram-csatornáján.
„Már folyik a krími hadműveletünk. Ez mélységi és közepes hatótávolságú csapások sorozata. Lassítottuk az Oroszország által megszállt félsziget militarizálását. Katonai bázisokat, raktárakat, légvédelmi rendszereket, minden olyan létesítményt támadtunk, ahonnan repülőgépek szállnak fel, ahonnan rakétacsapások érnek bennünket, valamint a logisztikai útvonalakat. Megakasztottuk a logisztikát, és ellenőrzésünk alá vontuk az üzemanyag- és energetikai infrastruktúrát. Megmutattuk, mit jelent egy adott helyen és egy adott időpontban műveleti szinten ellenőrizni a légteret” – jelentette ki az államfő.
Hozzátette, hogy a krími hadműveletet megelőzően csapásokat hajtottak végre Novorosszijszk ellen, valamint Oroszország energetikai és kikötői infrastruktúrája ellen, „azokon a helyeken, ahol az energiából bevételekre tesznek szert, amelyeket aztán katonai bázisokra és hadiipari termelésükre fordítanak”.
„Az orosz üzleti körök kezdik megérteni, hogy Oroszország nem nyeri meg ezt a háborút. Időt és pénzt veszítenek, és őszintén szólva a reményüket is elveszítik, mert sokan közülük abban reménykedtek, hogy elfoglalhatnak bennünket” – vélekedett.
Zelenszkij kijelentette, hogy a háború súlypontja mára a légtérért folytatott küzdelemre helyeződött át, és Ukrajna számára ezen a téren a ballisztikus rakéták elleni védelem jelenti a legnagyobb kihívást.
„Ma a béke és a győzelem azon múlik, ki az okosabb. A harcok folytatódnak, de a front már nem mozdul. Ha a frontvonal alig változik, és az ellenség tengeri irányból sem tud előretörni, akkor már csak a légtér marad. Ma a küzdelem az égboltért folyik. Ez a háború prioritásainak megváltozását jelenti” – fejtette ki az elnök.
Hangsúlyozta, hogy ebben az egyenletben egyetlen ismeretlen tényező van: a ballisztikus rakéták elleni védelem. „Ez óriási probléma. Erre nem voltunk felkészülve, a szovjet örökség részeként nem rendelkeztünk ballisztikus rakéták elleni védelemmel. Minden Moszkvába került, Ukrajnában semmi sem maradt belőle. Nukleáris fegyvereink sem voltak, pedig azok nélkül nem tartozol a klubba. Azok közé tartozol, akiket meg lehet támadni” – jegyezte meg.
Szerinte a légtérért folytatott küzdelem lesz a háború döntő tényezője. „Ha partnereink nem hagyják magára Ukrajnát, és továbbra is biztosítják a kitartáshoz szükséges pénzügyi támogatást, ha a katonáink kitartanak, megtartják a frontot, és minden egyes kilométer elfoglalása orosz részről tíz- vagy akár százezres veszteséggel jár, akkor meg tudjuk vívni a harcot a légtér fölötti fölényért” – összegezte az államfő.