Németországban a politikai és társadalmi viták középpontjába került a polgári juttatás rendszere, miután az AfD indítványára nyilvánosságra hozták a tavalyi szociális kiadások legfrissebb adatait.
Egyes elemzések szerint a 2029-es állami büdzsé kiadásai kizárólag szociális intézkedésekre, védelmi kiadásokra, illetve a kamatfizetésre fognak elköltődni, és minden másra már úgymond nincsen pénz – mondta el Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve: ha folytatódnak a jelenleg tapasztalt tendenciák,
a jóléti állam, a szociális háló, amelyet kiépítettek Nyugat-Európában a második világháború óta, így már nem jövőképes, nem fenntartható,
hisz számos ember érkezett ebbe a rendszerbe, akik nem fizettek be.
- 5,8 millió ember kap Németországban 2026-ban polgári juttatást, „Bürgergeldet”,
- 62 százalékuk migrációs hátterű, és
- 60 milliárd eurót költenek erre az intézkedésre 2026-ban.
„Ez nemcsak egy óriási lyukat generál a német büdzsében, hanem
hiányoznak az ösztönző faktorok, hogy az emberek inkább munkával keressenek pénzt, így nem is éri igazán dolgozni.
Ez a folyamat pedig jelentős hatást gyakorol a német pártok támogatottságára” – fogalmazott a szakértő.
A jelenlegi német kormánykoalíció támogatása soha nem látott mértékben zuhant, a németek 15 százaléka tartja jó kormánykoalíciónak a jelenlegi kormányt, és 85 százalék rossznak ítéli meg. A CDU/CSU közvélemény-kutatási adatai egészen „tragikusak”, együttesen már csak 22 százalékot érnek el, a velük koalícióban lévő szociáldemokraták 12 százalékon állnak, magyarul a két kormánypárt támogatottsága összesen 34 százalékos a lakosság körében, miközben az AfD már 28-29 százalékon van, és 7 százalékponttal vezet a CDU/CSU előtt.
„Ilyet még nem láttunk. Berlinben arra számítanak, hogy ha az AfD eléri a 30 százalékot, a CDU pedig 20 százalék alá zuhan, akkor akár előre hozott parlamenti választások is jöhetnek Németországban” – mondta el Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban.
A cikk Várkonyi Gyula interjúja alapján készült.