Nyitókép: wenbin/Getty Images

Új gázvezetéket építenének Oroszországból Kínába

Infostart
2026. április 7. 17:54
Korábban már attól tartottak, hogy egy Mongólián keresztül haladó tranzitvezeték miatt hiúsulhat meg a projekt.

Kazahsztán továbbra sem tett le az Oroszország és Kína közötti tranzitgázvezeték tervéről, de közben az Ishim-Asztana gázvezeték előkészítésén is dolgoznak – írta meg a VG.

A kazah energiaügyi minisztérium ugyanis továbbra is egyeztetéseket folytat egy Oroszországból Kínába tartó tranzitgázvezeték megépítéséről. Az Interfax orosz hírügynökség megkeresésére elmondták, hogy a gázszállítási útvonalak fejlesztésének kérdéseit jelenleg vizsgálják – olvasható a cikkben.

Mint írják, korábban a kazah médiában arról számoltak be, hogy az Oroszország-Kazahsztán-Kína gázvezeték projektje nagy valószínűséggel meghiúsulhat. Egy Mongólián keresztül haladó tranzitvezeték, illetve a Szibéria Ereje 2. néven futó vezeték megépítéséről is megállapodást kötött ugyanis a Gazprom és a kínai CNPC. A kazah energiaügyi minisztérium abban bízott, hogy a projekt által az ország északkeleti régióinak gázinfrastruktúrája is fejlődhet. Kazahsztán oroszországi nagykövete, Dauren Abajev korábban azt mondta, a kazah kormány a Gazprommal közösen 2030. január 1-jén tervezi üzembe helyezni az Ishim-Asztana főgázvezetéket.

A Gazprom és a kazah kormány 2023-ban stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá, amely a földgázellátásban, -szállításban és -feldolgozásban, valamint a kutatásban és kitermelésben való együttműködés erősítését célozza. A felek olyan gázvezeték-infrastruktúra kiépítéséről tárgyaltak, amely évente 45 milliárd köbméter gázt szállíthatna. Ebből 10 milliárd köbméter Kazahsztán északkeleti régióinak ellátását szolgálná, 35 milliárd köbmétert pedig Kínába exportálnának. 2025 októberében a Gazprom és Kazahsztán újabb memorandumot írt alá, ezúttal egy Oroszországból Kazahsztánba vezető új főgázvezeték megépítéséről. Ez Kazahsztán északi és északkeleti régióit látná el. Tervezett szállítási kapacitása évi 10 milliárd köbméter, a kompresszorállomás teljesítménye pedig 50 megawatt – olvasható a cikkben.

Hszi Csin-ping kínai elnök az új energiarendszer tervezésének és kiépítésének gyorsítására szólította fel az érintetteket

– teszi hozzá a VG. Mint írják, az elnök hangsúlyozta, hogy az ország energiapolitikájának egyszerre kell biztosítania az ellátás stabilitását és a gazdasági fejlődést, miközben elő kell mozdítani a tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást. Kiemelte ezen kívül a vízenergia fejlesztésének és az ökölógiai védelemnek fontosságát.

A KazMunayGas (KMG) 2025-ben egyébként egy próbaszállítmány kazah olajat juttatott el Magyarországra. A 2026-os szállítások a Mol igényeitől, illetve a KMG csoport számára fennálló kereskedelmi feltételektől függenek. Mint a VG írja, az olajvállalat emlékeztetett arra, hogy korábban keretmegállapodást kötöttek a Mollal az olajszállításokról, a szállítások a magyar fél kérésére történnek. Első, 85 ezer tonnás olajszállítmányuk 2025 augusztusában érkezett Magyarországra Horvátországon keresztül.