Intézményi szempontból a bizottság elnöke kedvező helyzetből indult – mondta az InfoRádióban Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára.
Sikerült még jobban centralizálnia a hatalmát, az Európai Bizottságon belül kevés olyan ellenlábas került vezető szerepbe, aki megkérdőjelezhette volna az ő vezető szerepét, szemben az előző bizottsággal, ahol azért voltak fajsúlyos szereplők. Az Európai Tanács elnöke is kevésbé konfrontatívabb volt. Ugye most António Costa volt portugál miniszterelnök látja ezt a funkciót, de korábban Charles Michellel azért voltak összetűzések az Európai Unió külső képviselete kapcsán – mondta a szakértő.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen egy roppant nehéz nemzetközi geopolitikai és gazdasági helyzetben találta magát – tette hozzá Zalai Csaba.
A legfontosabb változás Donald Trump amerikai elnök megválasztása volt.
Nehéz helyzetbe hozta Európát, hogy lavírozást kellett folytatnia a két nagy globális hatalom között, Trump fokozatosan az európai kapcsolatok lazításán és a fókusz Ázsiára áthelyezésén tevékenykedett. És ezeknek a kihívásoknak az elhárításában eléggé vegyes eredményt ért el a bizottság
– fogalmazott.
A nemzetközi szervezetek kutatóműhelyének vezetője szerint a gazdasági dimenzióban kevebb látványos eredményt ért el az Európai Bizottság, mint a védelempolitika területén.
Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások során Európának nem sikerült olyan vámtarifákat kitárgyalnia, amely kifejezte volna a szoros gazdasági kapcsolatot az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Mindkét entitás egymásnak a legfontosabb gazdaság és kereskedelmi partnere, de ehhez képest az Európai Unió ugyanolyan elbírálás alá esett, mint például Japán – tette hozzá.
A gazdaság terén az Európai Bizottságnak sikerült több olyan úgynevezett nagy „salátatörvényt” vagy csomagot beterjesztenie, ami például csökkenti a fölösleges adminisztratív terheket, tehát a versenyképesség növelésére azért voltak eredmények és lépések.
A védelempolitika terén is több konkrét eredmény született.
A Bizottság meghallotta az idők szavát, és Európának valóban sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságáért a jövőben,
és ezeknek a kereteire a bizottság számos javaslatot tett az elmúlt egy évben
– mondta Zalai Csaba.
A bővítés látványos eleme volt, hogy Montenegró és Albánia újabb csatlakozási fejezeteket zárt le és nyitott meg – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára.