Már jogszabály kötelezi arra az amerikai végrehajtó hatalmat, vagyis az elnököt és adminisztrációját, hogy hozza nyilvánosságra a Jeffrey Epsteinhez köthető különböző aktákat.
Mint Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, Amerika-szakértő az InfoRádióban elmondta, egy igen nagy csomagról van szó, nem csupán azt vonultatja fel az akta, hogy Jeffrey Epstein letartóztatását és halálát milyen körülmények övezték, hanem azt is, hogy konkrétan milyen vizsgálat indult ellene, milyen pénzügyei voltak, minden olyan részlet róla és vele kapcsolatban, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban szunnyadt.
Az aktában nagyon sok ember érintett lehet a politikai és üzleti elitből, ezért az ügyben nagy a feszültség hónapok óta, de a törvény most arra irányul, hogy minden kerüljön ténylegesen nyilvánosságra, ugyanakkor olyan kitétel is van a törvényben a szakértő szerint, ami azt mondja, hogy abban az esetben lehet információt visszatartani nyilvánosságtól – esetleg kivenni részleteket az anyagból –, ha azok folyamatban lévő szövetségi nyomozást érintenének, megzavarnának; csak azért, mert valaki számára egy részlet kellemetlen vagy valakit rossz színben tüntet fel, nem lehet információt visszatartani.
Csizmazia Gábor konkrét neveket is mondott, akik érintettek lehetnek, ezek közül a legismertebb Bill Clinton volt elnök, illetve családja.
A nyilvánosságra hozatal szerinte úgy nézne ki majd, ahogy a Kennedy-gyilkosság vagy a Martin Luther King elleni merénylet aktáinak nyilvánossága, tehát feltöltik egyes kormányzati honlapokra, illetve odaadják egy, az ügyet vizsgáló bizottságnak a Kongresszusban.
Az ügy Csizmazia Gábor szerint azért húzódhat sokáig, mert egyrészt el kell dönteni, hogy egy adott dokumentumrészlet, amiről szó van, hogyan esik a törvény hatálya alá, nyilvánosságra hozható-e, azt pedig egyenesen nem is tisztázza a törvény, csak „a levegőben van ott”, hogy mi történik, mennyivel és ki van előrébb, ha a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek; meg is jegyezte, egyes dokumentumrészletek már eddig is szivárogtak ki a Kongresszusból, főleg elektronikus levelek, de persze kérdés, ezekből mennyi, mi és hogyan használható, értékelhető a kontextus ismerete nélkül, vagyis az sem biztos, hogy épp a nyilvánosság tesz pontot az ügy végére.