Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet megállapodott a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról Egyiptomban, Sarm es-Sejkben csütörtökre virradó éjjel. A Hamásszal kötött alku első szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza. A túszokat – köztük az elhunytakat is – hétfőn adják át Izraelnek, de az élő túszok már szombaton vagy vasárnap szabadulhatnak. Az aláírt megállapodás egyelőre nem tartalmazza a túszokért cserébe szabadon engedendő palesztin foglyok névsorát, mert ezekről a felek később egyeztetnek.
Izrael a tárgyalások során vétót emelt az október 7-i támadás tervezőinek és résztvevőinek szabadon engedése ellen.
„A tárgyalások tovább folytatódnak Gáza ügyében, de már az első szakasz kapcsán is vannak hiányzó részletek, például nem tudni pontosan, hogy kiket fog Izrael elengedni, illetve ezekben az órákban is folyamatosan zajlanak tárgyalások közvetítőkkel, ugyanis az izraeli túszok egy része nem is a Hamász fogságában van– mondta Csicsmann László az InfoRádióban. A Közel-Kelet-szakértő úgy fogalmazott, az első szakasz viszonylag megnyugtatóan halad előre, és csak az izraeli kormányon múlik, folytatódik-e a párbeszéd Donald Trump amerikai elnök 20 pontja alapján.
A kérdés igazából szerinte épp az, hogy a mostani fegyvernyugvás, túszcsere és kivonulás átmeneti elhatározás-e a felek részéről, hisz az előző két tűzszünetnél is az történt, hogy Izrael és a Hamász is átmenetinek tekintette, és egy adott ponton tovább folytatódott a háború.
„Most a Hamász szempontjából változik egy kicsit a helyzet, ha mind a 48 izraeli túszt átadja; garanciát szeretne kapni arra az Egyesült Államoktól is, hogy Izrael nem folytatja tovább a hadműveleteket, és hogy valóban nemcsak egy tűzszünetről, hanem a háború lezárásáról van szó, de ennek a részleteit egyelőre nem látjuk. Donald Trump, illetve Katar is azt jelezte, hogy az első tárgyalási szakasz részleteit közzéteszik” – mondta.
Csicsmann László leszögezte azt is: mindenképpen számít, milyen állapotban kerülnek haza a túszok és a halottak, mivel
az izraeli társadalmat és politikai vezetést meglehetősen provokálta az a „terrorszínház”, ahogyan a Hamász a nála lévő embereket kiadta Gázában.
Hasonlóra szerinte nem kerülhet sor annak érdekében, hogy egyáltalán folytatódhassanak a tárgyalások Egyiptomban.
Mint rámutatott, a térség egészének is érdeke volna a béke, akár Törökországot, akár az Öböl-államokat nézzük, a gázai események ugyanis akadályozták a kapcsolattartást Izraellel. Irán speciális helyzetben van, miután kiéleződtek a feszültségek a nukleáris programmal kapcsolatban az elmúlt két hét során, mert az ENSZ visszaállította a szankciókat, és Irán megszüntette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, így ismételten napirenden van egy esetleges izraeli beavatkozás. Erről viszont Csicsmann László azt gondolja, a gázai egyezség nem probléma Iránnak sem, a folytatás annál inkább, mivel a kétállami megoldást Irán elutasítja.
Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz Gáza lakosságával, mert a terv egyik pontja kifejezetten arról szól, hogy akár maradhatnak, de önként ideiglenesen távozhatnak is. A szakértő úgy véli, ahhoz, hogy elinduljon a rekonstrukció, és jelentős összegeket fektessenek a gázai övezet újjáépítésébe, még sok időnek el kell telnie. Emlékeztetett újra a korábbi tűzszünetekre, amelyek kútba estek, pedig a politikai stabilitás mindenképp előfeltétele a beruházások megindításának.
„Ehhez viszont azt is tudni kellene, hogy Izrael meddig vonul vissza pontosan; vagyis a komolyabb pontok most jönnek a tárgyalásokon. Izrael a 20 pont szerint majd fokozatosan vonul ki Gázából, és adja át az ellenőrzést a nemzetközi stabilizációs erőknek, erről viszont nem tudni, hogyan fegyverzi le a Hamászt vagy akár a lakosságot” – jelezte Csicsmann László, aki szerint csak ez a részfolyamat is több hónapot igénybe vehet akár.
Csicsmann László szerinte, noha messze még a teljes megoldás, mert a visszavonulást Izraelben sem lesz könnyű elfogadtatni, és a Hamász Izrael-ellenességre épülő ideológiája mellett sem lesz egyszerű letenni a fegyvert, de az esetleges béke lehetővé teheti, hogy az Egyesült Államok a Közel-Kelet helyett már az ukrajnai megoldásra fókuszáljon, mert eddig a gázai probléma megosztotta az amerikai diplomácia figyelmét.