Kölcsönös bókok és számtalan ukrán köszönetnyilvánítás mellett kezdődött hétfőn a második találkozó Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amit európai vezetőkkel kibővített tárgyalás követett.
Donald Trump közben felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, míg Ukrajnának "nagyon jó védelmet", a továbbiakban nem részletezett biztonsági garanciát ígért.
Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, Amerika-szakértő az InfoRádióban a helyzetet úgy értékelte: "fél lépéssel tudtunk előrehaladni, nem lehetünk sokkal okosabbak a korábbiakhoz képest".
Információkhoz a sajtószivárogtatásokból és a résztvevő vezetők nyilatkozataiból lehetett jutni, de "ezek sem minden esetben csengtek egybe".
Tűzszünet? Költségek?
"Körvonalazódni látszik, hogy nincs egyetértés arról, tűzszünet legyen-e vagy valamiféle békemegállapodás. Trump az utóbbit szeretné, de például a német kancellár és a francia elnök is nyíltan kimondták, hogy igazából ők fegyverszünetben gondolkodnak, úgy van értelme legközelebb leülni Vlagyimir Putyinnal, hogy már van valamiféle fegyverszünet. Trump nem engedett a véleményéből, de konfrontáció nem nagyon volt ebből nyilvánosan, de ez egy olyan kérdés, ahol Trump kitartott a korábbi, Alaszka óta képviselt álláspontja mellett" - rögzítette.
Kommentálta még Marco Rubio amerikai külügyminiszter azon szavait is, aki szerint Európa részvétele most azért fontos, mert a helyzet megoldására "jó ötleteik vannak"; ugyanez most Trump részéről is elhangzott, ám az is érződött Csizmazia Gábor részéről, hogy az amerikai elnök "ezt az egészet, de legalább az anyagi részét igyekszik áttolni Európára".
"Trump, amikor kérdezték a biztonsági garanciákról, ködösen fogalmazott, azt mondta, az Egyesült Államok is részt vesz, koordinál, de utalásokat is tett arra, hogy itt igazából az európaiak közelebb vannak a konfliktushoz, vállaljanak nagyobb szerepet. Ez nem volt persze meglepő" - ecsetelte.
Volodimir Zelenszkij közben egy lehetséges 150 milliárd dollár értékű fegyvermegállapodásról, de ez nincs formalizálva, de szó van egy 100 milliárdos vásárlásról is - amerikai Patriot rakétavédelmi rendszereket vennének az európaiakon keresztül - és egy 50 milliárdos ukrán dróneladásról, amely téren Ukrajna komoly tapasztalatokra tett szert a harcmezőn; Trump ezeket nem erősítette meg, csak részben, eladás lesz és nem segély.
Az érdemi eredmény
A találkozó érdemi eredménye a szakértő szerint az volt, hogy háromoldalú találkozó jöhet létre az ukrán, az amerikai és az orosz elnök részvételével, amelyet elméletileg megelőzne egy Putyin-Zelenszkij-találkozó, de nem tudni, erre milyen formában kerülhetne sor egyáltalán, és hogy a béke vagy a fegyvernyugvás lenne-e a tárgya.
"Trump jelezte, hogy ha sikerül leülni két-három héten belül - bár pontos időpont meg helyszín nincs -, akkor tudunk előre haladni, hogyha nem, akkor folytatódik az öldöklés. És azért nem véletlenül mondta ezt is, mert ugye benne van a pakliban, hogy sem fegyverszünet, sem béketárgyalás igazából nem lesz érdemben a következő hetekben" - jegyezte meg.
Területi engedmény?
Hogy Zelenszkij elnök megkerülte-e a területi engedmény kérdését vagy nyitva hagyta, esetleg elutasította, arról azt mondta, a lehetőségről biztosan szó volt, ám szerinte a beszélgetés nagy része arról szólt, hogy bármilyen megállapodás esetén milyen biztonsági garanciát tudnának kapni az ukránok, európaiak, konkrétan a területi engedményekről Csizmazia Gábor azt a jelenleg hivatalos véleményt fogadja el ténynek, hogy Kijev nem megy bele területi engedménybe.
A lényeg szerinte egyébként is az lehet Európa számára, hogy születik-e olyan megállapodás, amely után a helyzet "nem fordul újra rosszabbra".
Szót ejtett még arról is, hogy a NATO-szerződés 5. cikkelyét Donald Trump tovább "hígította" akkor, amikor koordinációról beszélt a konfliktus megoldása kapcsán. Ismert: ha egy NATO-tagállamot támadás ér, azt minden tagállamnak az őt érő támadásként kell kezelnie.
"Hogy hajlandó lenne-e katonákat küldeni, erre a kérdésre sem válaszolt" - világított rá a szakértő.
A következő lépés
A következő lépés a további tárgyalások előkészítése lehet, ugyanakkor Csizmazia Gábor szerint Vlagyimir Putyinnak "megalapozatlan kifogásai lehetnek".
"Nyilván neki valamilyen szinten arcvesztés lenne odahaza az ukrán elnökkel való tárgyalás, mert egyrészt Zelenszkijt nem tekinti legitim elnöknek, másrészt az oroszok nem is tekintik egyenrangúaknak magukat az ukránokkal, a háborútól függetlenül sem. A háromoldalú találkozóval mindenesetre az oroszok tovább tudják húzni az időt" - fogalmazott a szakértő.