Bendarzsevszkij Anton: Oroszország most nem a békében, hanem a katonai megoldásban érdekelt

Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a tűzszünet fontosságát hangsúlyozta, majd az oroszok is jelezték, hogy készek tárgyalni, vasárnap éjjel újabb hatalmas rakétazápor zúdult Ukrajnára. „Vlagyimir Putyin már többször elmondta: az a vágya, hogy minél előbb békés megoldással rendezze az ukrajnai helyzetet. Ez azonban egy hosszú folyamat, komoly erőfeszítéseket igényel, és egyáltalán nem könnyű. A fő dolog számunkra, hogy elérjük a céljainkat. A céljaink világosak” – nyilatkozott a hét végén az orosz állami televíziónak Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban úgy fogalmazott, nyilatkozatai alapján úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök „őszintén hisz abban, hogy le tudja zárni az ukrajnai háborút”. Mint mondta, megvannak az eszközei arra, hogy rákényszerítse az ukrán politikai vezetést egy kompromisszumos megoldásra, és ezekkel élt is az elmúlt hónapokban. Az amerikai kormányzat ugyanis időről időre belengette a katonai támogatás lehetséges megszüntetését, miközben Oroszországot ilyen formában nem tudja nyomás alá helyezni. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója azt gondolja, Moszkvában továbbra is bíznak benne, hogy ha folytatják a katonai műveleteket Ukrajnában, akkor sokkal jobb alkupozícióba kerülhetnek a jövőbeni tárgyalások esetén.

„Oroszország most nem érdekelt a békében, hanem a katonai megoldásban érdekelt”,

és ha a nyári offenzíva sikeres lesz, még az sem kizárt, hogy az oroszok azt olvassák ki belőle, további katonai nyomást kell gyakorolni az ukrán erőkre, és „nincs értelme az egyezkedésnek”.

A posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, hogy Donald Trump nemrég ötvennapos ultimátumot adott az orosz államfőnek, hogy zárja le az orosz–ukrán háborút, ellenkező esetben gazdasági és kereskedelmi szankciókat léptethet életbe Oroszországgal szemben. Elviekben a határidő szeptember 2-án jár le, és várhatóan a következő hetekben ugyanolyan üzengetések lesznek, mint amilyenek az elmúlt napokban is voltak.

Bendarzsevszkij Anton arra számít, mindkét fél többször jelzi majd, hogy kész lenne a tárgyalásokra, de a másik miatt mindig meghiúsul a megállapodás. Hozzátette: most Ukrajna vette át a kezdeményezést azzal, hogy a hét végén a kijevi vezetés közölte, Isztambulban várja az orosz delegációt egy újabb tárgyalási körre. Sajtóértesülések szerint a hét közepén még akár létre is jöhet ez a találkozó a török városban. Ugyanakkor a szakértő felidézte, hogy már volt két hasonló tárgyalás, és egyik sem hozott áttörést. Az ukránok vélhetően azt akarják demonstrálni mostani kezdeményezésükkel, hogy tárgyalni szeretnének, és mindent megtesznek a háború lezárása érdekében.

Bendarzsevszkij Anton arra számít, az oroszok is ugyanilyen kommunikációt folytatnak a közeljövőben, és valószínűleg megpróbálják majd Ukrajnára hárítani a felelősséget. Az utóbbi időszak megnyilvánulásai alapján úgy tűnik, orosz stratégia középpontjában az időhúzás áll, megpróbálják úgy keretezni a helyzetet, hogy bizonyos feltételekkel számukra ugyan tárgyalásra alkalmas a Donald Trump által ajánlott béketerv, Ukrajna azonban elfogadhatatlan kérésekkel, igényekkel áll elő.

„A háború folytatódik, a menete és az intenzitása nem csökken, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt hetekben az oroszok által bevetett drónok és rakéták száma rekordokat döntött”

– jegyezte meg a szakértő.

Nem zárja ki, hogy az amerikai elnök ultimátumának határidejéig intenzívebb diplomáciai tárgyalások lesznek, még akár Moszkva is tehet bizonyos gesztusokat. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy szeptemberig többször is találkozik az ukrán és az orosz delegáció, Moszkva pedig megpróbálja demonstrálni, hogy nyitott a békére, elindultak a folyamatok a helyzet rendezésének érdekében, de több időre lenne szükség, ezért halasztást vagy a határidő kitolását kéri az amerikaiaktól. Bendarzsevszkij Anton nagyon csekély esélyt lát arra, hogy a következő hetekben megállapodás szülessen a felek között, mert a fegyveres konfliktus esetleges lezárása nagyon komplex probléma.

A szakértő úgy fogalmazott, nem lehet Vlagyimir Putyin fejébe látni, hogy szerinte mit lehet győzelemként vagy katonai sikerként eladni az orosz lakosságnak, mint ahogy az sem világos, mi az a minimum cél, ami után hajlandó lenne a valódi tárgyalásokra. Nehezíti a kompromisszum és a megegyezés létrejöttét, hogy az oroszok által támasztott ultimátum teljesen elfogadhatatlan Kijev számára. Az oroszok ugyanis nem a jelenlegi határvonalak befagyasztását kérik – amibe egyébként most már Ukrajna is beleegyezne –, hanem az az igényük, hogy a négy általuk megszállt régió teljes ukrán közigazgatási területe Oroszországhoz kerüljön.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, ennek a követelésnek nincs semmilyen reális alapja, ugyanis többek közt olyan nagyvárosok nincsenek orosz kézen, mint például az egymilliós lélekszámú Zaporizzsja vagy Herszon. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte: elképzelhető, hogy az oroszok kompromisszumos megoldásként már beérnék a teljes Donbasz (a donyecki és luhanszki terület) bevételével, de „ettől még azért messze vannak”.

Bár a luhanszki területnek már majdnem az egészét elfoglalták az oroszok, Donyeck esetében csak a teljes terület körülbelül 64 százaléka van orosz ellenőrzés alatt. „A régió nagy erődítményvárosai – mint például Kramatorszk vagy Szlovjanszk – még nincsenek orosz kézen, és katonai szempontból nem lenne racionális döntés, ha ezeket a településeket csak úgy feladná Ukrajna” – magyarázta a szakértő.