A június 10-én a grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban történt iskolai lövöldözés kilenc iskolai diák és egy tanárnő életét követelte. A felfegyverzett merénylő, az iskola egy volt diákja, a 21 éves Arthur A. az ámokfutás után öngyilkosságot követett el. Az ámokfutó rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, ismertté vált ugyanakkor, hogy korábban mentális problémákkal küszködött.
Az elmúlt napokban a Christian Stocker néppárti kancellár vezette hárompárti, a konzervatív ÖVP-ből, a szociáldemokrata SPÖ-ből és a baloldali liberális NEOS-ból álló koalíciós kormány sorra jelentette be, hogy a hasonló merényletek elkerülése érdekében hosszú távon milyen intézkedéseket tervez. Ezek sorából kiemelkedett a szakértők által meglehetősen engedékenynek tartott fegyvertartás szigorítása. A Nemzeti Tanács, azaz a parlament jóváhagyására váró csomag részeként a fegyvertartás, illetve fegyvervásárlás alsó korhatárát 25 évre emelnék, és többhetes alkalmassági vizsgálathoz kötnék. Ha a szükséges orvosi vizsgálat során pszichológiai rendellenességet észlelnének, az adott személy esetében fegyvertartási tilalmat rendelnek el. Része az intézkedéscsomagnak a népszerű Messenger üzenetküldő szolgáltatás megfigyelésére vonatkozó javaslat. Ez a kormánypártok körében nem talált egyöntetű támogatásra, mindenekelőtt a liberális NEOS ellenzi.
A legfrissebb, a Der Standard című lap értesülése szerint a kormány megelőző intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy az iskolákban lehetőség szerint legteljesebben biztosítsák a diákok mentális egészségét. A többi között az iskolákban külön foglalkozások lesznek a mentális egészségről, és a tervek szerint a elkövetkező években megduplázzák az iskolapszichológusok számát.
Christoph Wiederkehr (NEOS) oktatási miniszter szerint az iskolapszichológia és az iskolai szociális munka mellett a külső megelőzési programok bővítését is tervezik. A Der Standard a miniszterre hivatkozva utalt arra, hogy a pszichoszociális támogató személyzet növelését a kormánypártok már korábban tervezték, és azt közös programjukban is előirányozták. Különböző tanulmányok ugyanis kimutatták a pszichológiai stressz növekedését a gyermekek és fiatalok körében olyan válságok nyomán, mint koronavírus-járvány vagy a nemzetközi konfliktusok. A miniszter szerint a grazi ámokfutó merénylete még inkább rámutatott az intézkedések szükségességére.
A tervek szerint a mentális egészség biztosítását célzó programok 2026-tól kezdődnek az iskolákban. Hasonló programok Erős iskola, erős társadalom címszóval eddig is voltak, az eddigi műhelyek finanszírozását ugyanakkor megduplázzák – közölte a miniszter. A tervek között szerepel az is, hogy kiterjesztik a kötelező tanácsadást azon diákok, illetve szüleik számára, akik különböző okokból várhatóan kimaradnak az iskolából.
A grazi merénylő, Arthur A. a harmadik évfolyam után hagyta ott a gimnáziumot.