A német, a dán és a holland hírszerzés is olyan információk birtokába jutott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2030-ig mindenképpen tesztelni akarja, vajon a NATO tényleg az alapokmánya 5. cikkelye szerint cselekedne-e, ha az egyik tagállamát támadás érné, azaz a tagok a segítségére sietnének-e. A dán katonai felderítés szerint Moszkva egy esetleges ukrajnai tűzszünet vagy békekötés után nem sokkal ismét háborút indíthatna, a Baltikumban robbantana ki újabb fegyveres konfliktust.
„Oroszország és az európai államok, főleg az Európai Unió nagy- és középhatalmai között nagyon komoly nézeteltérések, feszültségek vannak. Mivel az EU támogatja Kijevet az orosz–ukrán háborúban, elmérgesedett Európa és Oroszország kapcsolata. Moszkva ezért már eddig is támadta az európai országokat” – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádióban, rámutatva, hogy Moszkva folyamatosan hibrid háborút folytat Európával szemben, kibertámadásokkal, kommunikációs kampányokkal és más egyéb, úgynevezett szürkezónás műveletekkel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint elképzelhető, hogy Moszkva ennél is tovább menne.
"A három balti állam – akár együtt is, de külön-külön pláne – könnyű prédája lenne a NATO támogatása nélkül Oroszországnak. Lehet egy olyan orosz forgatókönyv, amely szerint kíváncsiak, hogy vajon blöfföl-e a NATO az 5. cikkel, illetve hogy vajon az Egyesült Államoknak, vagy akár a briteknek, a franciáknak megérhet-e egy nukleáris háborút az, hogy megvédjék a Baltikum függetlenségét. Az egy másik történet, hogy az orosz vezetés ezen komolyan gondolkozik-e. Lehet ugyanis, hogy maguk az oroszok szándékosan szivárogtatták ezt ki, hogy kicsit fokozzák a nyomást a NATO-n" – fogalmazott Kaiser Ferenc.
Az újabb orosz támadásról szóló hírszerzési információkról a holland védelmi miniszter beszélt nyilvánosan. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint nem zárható ki, hogy azért, mert így akarja elfogadtatni a lakossággal, hogy komolyabb összeget kell fordítani az országban a haderő fejlesztésére.