A menetrend már ismert, ahogy az Infostart is megírta, a rendkívüli, bár nem példa nélküli Bundestag-ülés Olaf Scholz beszédével kezdődik, amire a képviselők 90 percen keresztül reagálhatnak. A szavazást ezt követően tartják, és a tervek szerint 15.30-kor meglesz a meglepetést aligha hozó eredmény. Korábban szó volt arról, hogy az AfD esetleg a kancellár maradására voksol, és akkor akár többséget is kaphat a kormány, de a Zöldek tartózkodást jelentettek be, így biztosra vehető az eredmény.
A folytatás viszont részben még bizonytalan, nem tudni, hogy az államfő, Frank-Walter Steinmeier a hétfői szavazás eredményéhez igazodva mikor oszlatja fel a Bundestagot. Az alkotmányos előírások szerint erre meghatározott idő áll rendelkezésére, amely igazodik mind a bizalmi szavazás, mind pedig az előre hozott választások időpontjához. A korábban kiszivárogott előzetes ütemterv az volt, hogy Steinmeier már egy nappal a december 16-i bizalmi szavazás után dönt, de egybehangzó értesülések szerint az időpont a karácsony utáni napokra tolódott: a "Bundestag-búcsúra" december 27-én kerül sor, hivatalosan azonban ezt még nem erősítették meg.
Az időpont azonban semmit nem változtat azon, hogy a kampány egyre élesebb. Ezt jelzi, hogy a rendkívüli választásokon pártja, a szociáldemokrata SPD színeiben kancellárjelöltként újrainduló Olaf Scholz még karácsony előtt több tervezetet kívánna a parlamentben szentesíttetni. Elemzők szerint egytől egyig olyan kezdeményezésekről van szó, amelyek elfogadásuk esetén növelhetnék kancellárjelölti támogatottságát. Így többek között az úgynevezett hideg progressziós törvénytervezetről, azaz az adók és a bérek inflációt követő egyensúlyba hozásáról, a kormány és a tartományok által közösen finanszírozott kedvezményes tömegközlekedési bérlet, az úgynevezett Deutschlandticket érvényének meghosszabbításáról, valamint a gyermektámogatás emeléséről.
Kormányának kudarca ellenére Scholz változatlan ambícióira utal az a kijelentetése is, hogy nem kíván Friedrich Merz alkancellárja lenni.
"Nem lennék alkancellár. Azért küzdök, hogy ismét Németország kancellárja legyek"
– hangoztatta Scholz. Szerinte a 2021-es parlament választások is azt igazolták, hogy az eredmények egészen mások, mint az előreelőzések.
Az elmúlt hetekben végzett közvélemény-kutatások kivétel nélkül a jelenleg ellenzéki CDU/CSU konzervatív pártszövetség választási győzelmét jósolták. A felmérések ugyanakkor azt is valószínűsítették, hogy február 23. után ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció alakul, hasonlóan a 2021 előtti helyzethez.
A konzervatívok győzelme esetén az már eldőlt, hogy az ország következő kancellárja a pártszövetség jelöltje, Friedrich Merz lesz. A CDU elnöke Scholz nyilatkozatára nem reagált, de a tervire utalva azt hangoztatta, hogy a CDU/CSU nem kíván mindehhez segédkezet nyújtani.
Ezzel egyidőben kiszivárgott a konzervatív pártszövetség választási programtervezetének néhány fő eleme, amelyek ellentétesek a Scholz-kormány politikájával. Így a CDU/CSU többi között állást foglal amellett, hogy megújuló energiaforrásokra történő átállásig – átmeneti ideig – szükség van az atomenergia alkalmazására, amiről a hivatalban lévő kormány az atomerőművek bezárásával végleg lemondott. A tervezet hangsúlyozza, hogy a CDU/CSU szigorítani kívánja a menekültek honosításának feltételeit. Így a többi között utal a jobb nyelvismeret szükségességére, a német "vezető kultúra" (Leitkultur) elismerésére, valamint az integrációs törekvések tényleges bizonyítására. A program kiáll a hadkötelezettség újbóli bevezetése mellett, amit ugyanakkor 2011-ben az akkori konzervatív Merkel-kormány elsősorban pénzügyi okok miatt szüntetett meg. A tervezetet december 27-én hozzák nyilvánosságra, majd az újév első hónapjában még kongresszusi jóváhagyásra vár.
Mindezzel párhuzamosan – a választási kampány jegyében -–a kisebbik keresztény párt, a CSU vezetői sajátos hadjáratot indítottak a jelenlegi, immár kétpárti kormány kisebbik résztvevője, a Zöldek Pártja, de mindenekelőtt annak kancellárjelöltje, a gazdasági miniszter Robert Habeck ellen. Erre azt követően került sor, hogy a CDU-elnök Friedrich Merz legutóbbi nyilatkozataiban már egyáltalán nem zárkózott el a Zöldek Pártjával való esetleges koalíciótól.
A Habeck-párt elleni kampányt Markus Söder, a CSU elnöke indította el, hangsúlyozva, hogy pártja mindenképp megtorpedózna egy ilyen esetleges koalíciót. Csatlakozott a bajor miniszterelnökhöz a CSU másik vezető politikusa, Alexander Dobrindt, a párt parlamenti csoportjának vezetője. A politikus kijelentette, hogy
"Habecket még konyhájába sem engedné be, nemhogy a kormányzati asztalhoz ültetné".
Dobrindt hangsúlyozta, hogy a pártszövetség teljes politikai váltást akar. Ez a váltás azonban a Zöldek Pártjával nem lehetséges. "Robert Habeck a németországi gazdasági válság arca" – magyarázta a CSU politikusa.
Közben három kancellárjelölt, Friedrich Merz, Olaf Scholz és Robert Habeck egyaránt állást foglalt a tisztességes, egymást megbecsülő választási kampány mellett. Mindhárman a Pro7 televíziónak nyilatkoztak, hangsúlyozva, hogy a legjobb megoldásra törekszenek, de anélkül, hogy egymást kölcsönösen lebecsüljék vagy megsértsék.