- Az ukrán elnök elrendelte harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását
- Bendarzsevszkij Anton: Amerika meggyengült, és a felbátorodott Putyin ezt most kihasználhatja
- Biden ötmilliárd dolláros gesztusra készül Kijev irányába
- Kína üzent az ukrajnai háborús feleknek
- Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot
- Volodimir Zelenszkij: a békét kívánjuk valamennyien
- Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nem lesz a háborúra
- Szergej Lavrov: ez már az orosz-kínai együttműködés 'valóban példátlan szakasza'
- Megszólalt a Fehér Ház tanácsadója az amerikai rakéták oroszországi felhasználásával kapcsolatban
- Moszkva ismét a háború kiterjesztésével fenyeget
- Joe Biden: lőhet Ukrajna a fegyvereinkkel Oroszországban is
„Ma éjjel (moszkvai idő szerint) 3 óra 25 perckor az ellenség hat ballisztikus rakétával mért csapást egy létesítményre Brjanszk megyében. A megerősített adatok szerint amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat használtak” – állt a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.
A minisztérium szerint Sz-400-as és a Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.
Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az éjszaka folyamán a régió ellen irányuló dróntámadást hárítottak el, és 12 pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek.
A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt állította, hogy az Egyesült Államok adott ilyen engedélyt Ukrajnának, és hogy titokban néhány európai ország is követte a példáját.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.