Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében – állította a német kancellár hétvégi, a ZDF közszolgálati televíziónak adott terjedelmes interjújában. Olaf Scholz kijelentése több mint kockázatos annak fényében, hogy a közelmúltban egy Szíriából érkezett illegális menekült által elkövetett késes merénylet több halálos áldozatot és sebesültet követelt az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben.
Ráadásul az interjú elhangzása előtt alig néhány órával korábban tették közzé azt a felmérést, amely szerint a megkérdezettek 77 százaléka alkalmatlannak tartja Scholzot a kormány vezetésére. A ZDF szerint ez az eddigi legrosszabb értékelés a kancellár által vezetett koalíció 2021 decemberében történt hivatalba lépése óta.
Az interjúban elhangzottakra sorra érkeztek az elutasító reagálások. Thorsten Frei, az ellenzéket vezető konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakcióvezetője megerősítette a pártelnök, Friedrich Merz korábbi ultimátumát, hogy csak akkor hajlandók folytatni a múlt héten a koalíció képviselőivel, illetve az illetékes tartományi vezetőkkel a menekültválság kezeléséről megkezdett tárgyalásokat, ha a kormány teljesíti követelésüket, hogy az illegális menekülteket azonnali hatállyal a határról kell visszafordítani.
Frei a ZDF által ismertetett nyilatkozatában ismételten utalt arra, hogy erre vonatkozó kormányzati kötelezettségvállalás nélkül nem folytatják a tárgyalásokat. Az idő szorít, a következő fordulót ugyanis keddre irányozták elő.
A konzervatív ellenzék hajthatatlanságára utal az is, hogy Merzhez hasonlóan a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU vezetője is egyfajta ultimátummal állt elő. Markus Söder – aki több egymást követő felmérés szerint is a konzervatívoknak Merznél esélyesebb kancellárjelöltje lenne a jövő őszi parlamenti választásokon – az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozva követelte, hogy
a megfontolásra "érdemesített" menekültkérelmek számát tartósan százezernél jelentősen alacsonyabban korlátozzák.
A bajor vezető szerint az ország számára rendkívüli terhet jelentenek a menekültek befogadásának és integrációjuknak a költségei. Söder szerint nemcsak az óvodákra, az iskolákra és a lakásokra vonatkozik, hanem – mint fogalmazott – Németország részben kulturálisan is túlterhelt. "Számos városban a német lakosok immár egyáltalán nem érzik otthon magukat" – érvelt Markus Söder.
Ráadásul Söder javaslatát felkarolta Christian Lindner pénzügyminiszter, a szabad demokrata FDP elnöke. Egészen odáig elment, hogy óvta Scholzot az "önkényes" érveléstől. Szerinte mindent meg kell tenni, ami politikailag, jogilag és logisztikailag lehetséges. Ennek fényében kell kialakítani a kitoloncolások politikáját – fogalmazott a legkisebb koalíciós párt elnöke, aki ragaszkodott ahhoz, hogy pártja álláspontját is figyelembe vegyék a menekültpolitika vitájában. "Az nem működik, ha egy koalíciós kormányban diktatórikus érvelést használnak" – tette hozzá.
A Zöldek ugyanakkor óvtak attól, hogy elsietett döntéseket hozzanak. A párt szerint nem segítene, ha a kormány által a menekültválság kapcsán kidolgozott biztonságpolitikai paktumot elsietve terjesztenék a Bundestag elé, mert árt a demokráciának, ha törvényeket megalapozatlanul gyorsított eljárásban hagynák óvá.
A kitoloncolások felgyorsítása mellett foglalt állást a német városok és községek szövetsége is. A több ezer várost és községet tömörítő szervezet elnöke sürgette, hogy ennek érdekében egy munkacsoportot hozzanak létre. André Berghegger szerint több erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy az illegális migránsok minél előbb visszatérjenek a származási országba országba, és sérelmezte, hogy az ezzel kapcsolatos tartományi szintű döntésekbe nem vonták be a szövetséget.
Pozitívan reagált a kitoloncolások felgyorsítására a német rendőrök szakszervezete (GdB) is. A szakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a rendőrség kész közreműködni ebben, de – mint fogalmazott – csakis a jogbiztonság szavatolása mellett. "Az intézkedéseket végrehajtó kollégák esetében tevékenységükre vonatkozóan utólag nem merülhetnek fel jogi problémák. Ha ezt biztosítják, akkor a kitoloncolás olyan intézkedés lenne, amelyet minden bizonnyal támogatnánk" – jelentette ki.
A korábbi kancellárt, Angela Merkelt bírálta a jelenlegi menekültválság kapcsán volt "harcostársa". Horst Seehofer több egymást követő Merkel-kormányban miniszterként szolgált, 2018 és 2021 között a belügyminisztériumot vezette, és a bajor politikus Markus Söder előtt a CSU elnöke és a tartomány miniszterelnöke volt. Seehofer – mint egy könyvbemutató kapcsán idézték – elégedetten nyilatkozott a bankválsággal, a világgazdasági válsággal, valamint többi között a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos merkeli politikáról. "A volt kancellár 2015-ós menekültpolitikája azonban csalódást okozott számomra" – hangoztatta az egykori bajor politikai vezető. Seehofer szerint a kancellár elhibázott menekültpolitikája vezetett a radikális jobboldali AfD rendkívüli megerősödéséhez.