Az Etna „ébredését” egy viszonylag hosszúnak tekinthető, féléves szunnyadási időszak előzte meg. Ráadásul az elmúlt években kevésbé aktív Voragine nevű krátere tört ki, immáron negyedik alkalommal, és amelyről – a múltbéli tapasztalatok alapján – tudvalevő, hogy intenzív, hevesebb robbanásokkal jár – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs, hozzátéve: nem százszázalékos, de megvan rá az esély, hogy hosszasan folytatódnak majd a lüktető vulkánkitörések az Etnán.
A most tapasztalható látványos, akár egy kilométeres magasságba kilövellő lávaszökőkutak a nagy mélységből felszínre törő gázgazdag magmának köszönhető, amit komoly hamueső is kísér. Miután pedig a térség uralkodó széljárása rendszerint déli irányba repíti ezt a pernyét, rendszerint megtörténik a szocilai Catania repülőtér lezárása – jegyezte meg a vulkanológus. Hozzátette: a vulkánkitörést kísérő földrengések miatt kialakult némi ijedelem más olaszországi vulkánok környezetében, de szerencsére máshol nem indultak el kitörések.
Incredible footage of a live performance at the ancient theatre of Taormina, with Mount Etna erupting in the background.
— Architecture & Tradition (@archi_tradition) July 5, 2024
?:@pioandreaperi pic.twitter.com/G5GkV64EaD
Az Etna kitörését némi lávafolyam is kísérte, de ez a szakember elmondása szerint érdekes módon a nyugati irányba történt, de nem nagy távolságba.
Azzal kapcsolatban, hogy a tűzhányó környékén élőket fenyegeti-e valamilyen veszély jelenleg, Harangi Szabolcs azt mondta, hogy a csúcsi robbanásos vulkánkitörések nem, legfeljebb annyi, hogy mindent elfeketít a vulkáni hamu. Súlyosabb lenne a helyzet, ha az Etna oldala hasadt volna fel, mert akkor a lávakitörés közelebb lenne a településekhez, amire volt is precedens az elmúlt évtizedekben – mondta a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.