Július 16-án kezdte meg az Európai Parlament 10. ciklusának első ülésszakát, és a várakozásokhoz képest nem változtak meg alapvetően az erőviszonyok, de egyértelműen jobbra tolódott a parlament – mondta Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. Felidézte, hogy az Európai Néppárt maradt a legnagyobb frakció, ami szerinte komoly teljesítmény, a szocialisták megőrizték a második helyüket, de sokat veszítettek a liberálisok, illetve a zöldek, így a harmadik legnagyobb frakció Orbán Viktor által is kezdeményezett Patrióták Európáért lett, de emellett még két másik, a néppártól jobbra álló formáció is van a parlamentben.
"A Patrióták Európáért frakció végeredményben az Identitás és Demokrácia továbbélése azzal, hogy felvették a Fidesz delegációját, illetve a konzervatívoktól a spanyol Voxot. Ez egy elég komoly szerzés, Giorgia Meloni felé egy politikai pofon" – értékelt a külpolitikai elemző, de hozzátette, most az a nagy kérdés, hogy ugyanolyan politikai tűzfal mögé szorítják-e a Patriótákat, mint korábban az Identitás és Demokráciát.
Feledy Botond úgy látja, hogy alapvetően a régi koalíciós reflexek működnek: a középen lévő, az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok által alkotott koalíció számtanilag tudja hozni a parlamenti többséget. Más kérdés, hogy az Európai Parlamentben a frakciófegyelem általában annyira gyenge, hogy nem lehet pusztán ez a szám alapján azt mondani, hogy mindig meglesz a koalíció többsége. "A nagy kérdés az volt, hogy a koalíciótól eggyel balra álló zöldek csoportja, vagy az eggyel jobbra álló Meloni-féle ECR csoport lesz az, amely kisegíti majd, és azt hiszem, hogy ebben mindig ad hoc döntéshozatal lesz" – magyarázta.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztása ügyében például a szocialisták jelezték, ha együttműködne az Európai Néppárt a Meloni-féle ECR-rel, akkor ők nem hajlandók a szavazáson Von der Leyent támogatni, ehhez képest az elnökjelölt egy órát tárgyalt az ECR csoporttal is. Feledy Botond szerint a bizottsági elnökjelölt az elmúlt két hétben elkezdett nagyobb, absztraktabb ígéreteket tenni, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy meg tudja szerezni egy négy- vagy akár ötpárti koalíció támogatását anélkül, hogy azok rögtön nekiesnének, és úgy látja, hogy ez a taktikája bevált az eddigi előrejelzések alapján. Úgy számolja, hogy az ígéretek alapján a csütörtöki szavazáson akár négyszáz feletti támogató voksot is kaphat, az a kockázat, hogy lesznek-e képviselők vagy csoportok, amelyek végül másképp szavaznak. Ha többen gondolják meg magukat, csak akkor lehet bajban Von der Leyen.
A ciklusban Feledy Botond szerint működhet a néppártiak és a szocialisták koalíciója, amelyhez esetenként bevonhatják az egyik oldalon a zöldeket, a másikon informálisan, ügyek mentén, az ECR-t. "Az Európai Néppárt tényleg erős pozícióban van, nem nagykoalíciós bukásveszély forog fönt, hanem inkább az, hogy ki mit kér, ki milyen módon próbálja a saját pozícióit biztosítani a koalíción belüli szavazások lehetőségének fényében" – tette hozzá. Az elemző szerint az látszik, hogy a Konzervatívok és Reformerek csoportja lassan beoldalaz a politikai közép irányába, amit eddig is tett az elmúlt években, és az úgynevezett cordon sanitaire megmarad a patriótákkal és a szuverenistákkal szemben.
A felvetésre, hogy ha az ECR is csatlakozna a Patriótákhoz, akkor már a második legerősebb frakciót alkotnák az Európai Parlamentben, a szakértő úgy reagált, "a nacionalisták internacionáléja mindig egy elég lehetetlen küldetés volt". A sok kicsi, eltérő érdekeket is képviselő pártot nehéz lenne egybeterelni, szerinte most a Patrióták Európáért ellensúlyt képez az atlantista, Ukrajna-barát Melonival, az ECR-rel szemben is, és ezzel
egy természetes törésvonal kialakult az EP jobb szélén is.
A következő öt évben az Európai Parlament számos fontos ügyben hallatni akarja a hangját, Feledy Botond szerint az egyik ilyen a zöld átállás lesz, Manfred Weber már az eredményváró éjszakáján jelezte, hogy a belső égésű motorok betiltásának határidejét kitolná. A másik nagyon izgalmas kérdés a mezőgazdasági politika reformja lesz, és ott nagyon komoly pénzekről van szó. Emellett ennek a parlamentnek már komolyan foglalkoznia kell a következő hétéves költségvetési ciklussal, ez az egyik legbonyolultabb jogalkotási feladat. Az elemző a legfontosabb témák között említette még az európai digitalizációt, az európai közös egészségügyi rendszert, illetve a védelempolitikát, azon belül a védelmi ipar európai támogatását.
Cordon sanitaire – tűzfal a Patrióták körül
Az EP kedden megválasztott elnöknek a máltai Roberta Metsolát, rajta kívül 14 alelnökről, öt pénzügyi felelősről döntött a 720 képviselő. A választási módszerről a szakértő elmondta, a frakciócsoport méretek szerint kapnak pontszámokat, és ezeket lehet pozíciókra váltani, mindegyiknek pontértéke van, és ezek alapján lehet válogatni. Ez a kiválasztás transzparens szakasza, bár itt is vannak háttéralkuk, de aztán "jön megint csak a tűzfalazás, a cordon sanitaire, hogy ebből a rendszerből kiszorítják azokat, akiknek egyébként pont alapján járna hely. Ez történt az előző ciklusban az Identitás és Demokráciával, és most várhatóan ez fog történni a két radikális csoporttal". Ennek hátterében Feledy Botond szerint belpolitikai okok állnak, a szélsőjobboldaltól való történelmi félelem csapódik le. "Van egy nagyon éles törésvonal Európában, hogy ki az, aki a tűzfalazást teljesen normálisnak tekinti. Ugyanez történt a francia nemzetgyűlésben is a Le Pen-frakcióval szemben, vagy Németországban az AfD-vel szemben. Ennek bizonyos nyugati demokráciákban teljesen bevett, ha úgy tetszik, demokratikus értéke van" – tette hozzá.
Csütörtökön arról szavaznak az Európai Parlamentben, hogy bizottsági elnökjelöltként elfogadják-e Ursula von der Leyent, onnantól kezdve a tagállamok döntik el, hogy milyen biztost ajánlanak neki. A külpolitikai elemző emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt azt kérte a tagállamoktól, hogy egy férfi és egy női biztost ajánljanak fel, és ő eldönti, hogy melyiket választja. Ez már egy informális tárgyalás, és erős portfóliókkal küldenek jelölteket. "Ebben rengeteg politikai szkanderezés zajlik, hogy ki tudja megszerezni a fontos, mondjuk versenybiztosi vagy védelmi iparral foglalkozó biztosi pozíciókat, de
elvileg Ursula von der Leyennek szabad keze van, hogy egész pontosan hogyan rendezi el a portfóliókat"
– mondta.
Ezt követően meghallgatja a biztosjelölteket már konkrét portfólióval az Európai Parlament illetékes szakbizottsága szeptembertől, majd szavaznak a plenáris ülésen a 27 jelöltről egyszerre, ezért úgy kell összerakni a bizottságot, hogy az a parlamenti többség számára elfogadható legyen.
Magyarország helyét a Patriótákon belül erősíti, hogy a részt vevő pártok közül jelenleg csak a Fidesz elnöke vesz részt az Európai Tanács ülésén kormányfőként, mert Feledy Botond szerint végeredményben a tanács a legfontosabb és meghatározó szerv az esetek túlnyomó többségében, és informálisan is befolyásolja a két másik intézmény, a bizottság és a parlament életét.
Amerikai elnökválasztás: beindult a félelemhenger
"Ahogy ez minden négyéves elnökválasztási kampány idején lenni szokott, elindul az a félelemhenger, hogy mi történik, ha az egyik vagy a másik jelölt nyer. Ez most sincs másképp" – mondta az amerikai elnökválasztási kampány európai hatásairól Feledy Botond. Donald Trump győzelme esetén az Egyesült Államok magába zárkózó külpolitikája erősödhet, és amikor az Oroszországgal szembeni védekező háborút Ukrajnában támogatja az európai tagállamok nagy része, akkor ez komoly aggodalom. Ezenkívül nagyon feszült a kereskedelmi viszony Európa és az USA között, és ennek romlásától is tart az európai politika. A külpolitikai elemző szerint Ursula von der Leyen jelölésével is azért nem vártak a nyár végéig, mert az a cél, hogy mire az amerikai adminisztráció januárban feláll, addigra már bejáratott európai vezetői kör legyen. De a felkészülés részét jelzi az is, hogy a NATO-csúcsról Washingtonban rengetegen mentek háttéregyeztetésre Donald Trumphoz, illetve a szakpolitikusaihoz.
Donald Trump már hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltje, és bemutatta alelnökjelöltjét is, a mindössze 39 éves J. D. Vance-t. Utóbbi esetében Feledy Botond szerint most kezdődik az egyik oldalon a karakterépítés, míg a másik oldal házi feladata a karaktergyilkosság, és ez már el is indul. Vance-nek a hátránya az, hogy határozott Trump-kritikus volt, ezért most a demokraták elő fogják venni a régi felvételeket, ahol szidta Trumpot.
"Izgalmas szaftos kampány lesz, és a polarizációt a Trump elleni merénylet csak tovább növeli,
legalábbis az elmúlt néhány napban minden jel erre mutat" – értékelt a szakértő.
A merénylet lehetőséget kínálna szerinte Joe Biden lecserélésére a demokrata oldalon, mert most a zavaros helyzetben ezt gyorsan meg lehetne lépni, de más álláspontok szerint ekkora káoszban már nem szabad váltani. Feledy Botond szerint, bár most sokkal jobban áll Donald Trump, egy novemberi választást nem lehet most eldönteni, addig még sok minden történhet. A billegő államokban akár néhány tízezer szavazó véleményváltozása befolyásolhatja a végeredményt. A demokrata oldalon még több forgatókönyv fut, Kamala Harris előrelépése érdekes fordulat lenne, de az elemző szerint hiába van sok Biden-kritikus a párton belül, azt mondják, most már egye meg, amit főzött, bukjon meg Biden, és akkor ők 2028-ban visszajönnek.
"Hagyományosan a merényletkísérletek után meg szokott erősödni a jelöltek népszerűsége, de ez 2024-ben már messze nem ilyen egyértelmű. A Trump-tábort egész biztos, hogy bemozgatja, az viszont óriási kérdés, hogy azokat az úgynevezett független szavazókat, akik nincsenek regisztrálva sem a demokratákkal, sem a republikánusokkal, vajon megfogja-e" – mondta.
Orbán Viktor az uniós vezetőknek írt levelében azt jelezte a találkozóról, hogy Trump már hivatalba lépése előtt, az év végén megkezdeni a béketeremtést Ukrajnában, míg Resperger István ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában pedig arról beszélt most, hogy minden segítség ellenére az ukránok az év végére kifogynak a lőszerből, és lassan katonájuk sem marad. Feledy Botond viszont arra emlékeztetett, hogy a NATO-csúcson elfogadtak még egy 40 milliárd dolláros keretet arra, hogy 2025 végéig a trumpi átmenetet, ha kell, biztosítsák.
"Nem vagyok benne biztos, hogy Trumpnak kiforrott béketerve van,
valószínűleg a tanácsadói között is még verseny van, hogy ki tud a nemzetbiztonsági kabinetjébe beülni. Volt egy olyan elképzelés, hogy adott esetben Ukrajna támogatását felfüggesztik, vagy amíg az oroszok nem hajlandók tárgyalóasztalhoz jutni, pedig az ukránok hajlandók lennének, akkor az ukránok támogatását még növelik is, hogy az oroszokat tárgyalóasztalhoz kényszerítsék. Egyelőre versenyző ötletek vannak, szerintem itt még minden fél a saját kártyáját nagyon szorosan tartja a melléhez" – mondta Feledy Botond külpolitikai elemző.