A NATO jubileumi csúcstalálkozóján állapodott meg az Egyesült Államok és Németország arról, hogy 2026-tól Tomahawk típusú amerikai robotrepülőgépeket és más nagy hatótávolságú fegyvereket telepítenek az európai országba. A cél a NATO területének védelme az orosz fenyegetés ellen. A Tomahawkok hatótávolsága jóval meghaladja a 2000 kilométert, ami azt jelenti , hogy német területről az orosz célpontok – Moszkvát is beleértve – könnyen elérhetők. Nem véletlen, hogy Oroszország azonnal élesen tiltakozott, és katonai válaszlépést helyezett kilátásba.
A német kancellár az egyezmény aláírását követő nyilatkozatában utalt is az oroszországi fenyegetésre. "Tudjuk, hogy hihetetlen felfegyverkezés ment végbe Oroszországban európai területet fenyegető fegyverekkel" – hangoztatta Olaf Scholz, és utalt arra is, hogy a nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek telepítését már a múlt évben belefoglalták Németország első nemzetbiztonsági stratégiájába.
A német média emlékeztetett arra, hogy a hidegháború korszaka óta az Egyesült Államok először telepít olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik az orosz területeket. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Szinte azonnal bírálta a bejelentést a Kreml. Az ARD közszolgálati médium idézte Dmitrij Peszkov ezzel kapcsolatos nyilatkozatát.
"Jó úton haladunk a hidegháború korszakához való visszatérés felé"
– hangsúlyozta Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. Peszkov egyidejűleg azzal vádolta az Egyesült Államokat, Németországot, továbbá Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy az ukrajnai konfliktus közvetlen résztvevői lettek.
Az orosz külügyminisztérium ennél is tovább ment. Német portálok tudósítása szerint Szergej Rjabkov miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy
Oroszország "katonai választ" dolgoz ki a Tomahawkok és a többi nagy hatótávolságú fegyver telepítésére.
A német kancellár által Washingtonban szentesített megállapodásnak ugyanakkor otthon, a kormánypártok részéről is voltak bírálói. Koalíciós politikusok – elsősorban a Zöldek Pártjából – azt rótták fel, hogy nem kommunikálta megfelelően a döntést.
Értesülések szerint a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több politikusa aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszországgal újabb fegyverkezési verseny alakul ki. Olaf Scholz azzal védekezett, hogy az egyezményt hosszabb ideje előkészítették, és nem lehet meglepetés azoknak, akik tisztában vannak Németország biztonságpolitikájával. "A megállapodás teljes mértékben beleillik az ország nyilvánosan megvitatott biztonsági stratégiájába" – érvelt a kancellár.