Parlamenti választásokat tartanak csütörtökön Nagy-Britanniában, az utolsó közvélemény-kutatás szerint vagy nagy vagy nagyon nagy győzelmet arat a Munkáspárt.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint úgy néz ki, a Munkáspártnak sikerült megőriznie azt a több mint 20 százalékos százalékpontos fölényét a konzervatívokkal szemben, amelyet a választási kampány előtt már élvezett, úgyhogy nagy változások nem voltak az elmúlt hónapban.
"Ez azt jelenti, hogy akár történelmi vereséget is mérhetnek a konzervatívokra. Itt a 655 fős parlamentnek 480 helyét megszerezhetik, legalábbis egyes becslések szerint, de a legalsó szám is valahol 400 körül van, míg a konzervatívok akár 100 fő alá is csökkenthetik a parlamenti helyeik számát. És hát nemcsak általában az Egyesült Királyságban, hanem, ha megnézzük, területileg is jelentős a fölény, hiszen Skóciában, illetve Walesben is szinte leradírozhatják a konzervatívokat a választói térképről" - ecsetelte Gálik Zoltán.
Pedig öt évvel ezelőtt még épp a Munkáspárt szenvedett történelminek számító vereséget. Hogy mi okozta ezt a fordulatot, arról a szakértő azt mondta, 2019-ben olyan választási körzetek álltak át a konzervatívok oldalára, amelyek hagyományosan Munkáspárt körzetei voltak.
"És nemcsak, hogy ezek tértek vissza, hanem az egész országban egy hatalmas nagy ellenállás van a jelenlegi konzervatív kormányzat ellen. Ennek egyik fő oka, az a politikai káosz, amelyet hagytak a konzervatívok maguk után.
Öt miniszterelnököt fogyasztottak el a brexit 2016-os népszavazása óta,
és a gazdaságban is óriási problémák vannak, és voltak, bár igaz, nemcsak a brexit hatásai ezek, hanem a pandémia, illetve az oroszok ukrajnai háborúja miatt beállt energiaválság is okozta a problémát, amelyet a társadalomban gyakorlatilag mindenki megérzett" - folytatta.
Emlékezetes: Liz Truss például alig egy hónapig volt kormányon, de ezalatt is sikerült "nagyon meggondolatlan gazdaságpolitikai intézkedésekkel" előállnia a 2019 utáni időszakban.
Hogy maga a brexit mennyire "téma" még, Gálik Zoltán szerint érdekes kérdés.
"Nem volt a kampánynak ez fő témája, sőt, éppen szerdán nyilatkozott először nagyon nyíltan a munkáspárti kormányfőjelölt Keir Starmer arról, hogy amennyiben ő hatalomra jut, nem számít arra, hogy az ő idejében, életében, az elkövetkezendő évtizedekben az Egyesült Királyság visszalépne az Európai Unióba, sőt arra sem, hogy a közös piachoz vagy a vámunióhoz csatlakozzon. Valószínűleg közelíteni fognak az Európai Unióhoz, ehhez persze Európa is kelleni fog majd, hiszen tárgyalásokat kell akkor nyitni, de az európai uniós kérdés nem volt ennek a kampánynak a témája" - szögezte le.
A kampányba viszont a skótok szerették volna bevinni - a Skót Nacionalista Párt révén - a függetlenségi kérdést.
"Az ő választási programjuknak az egyik sarkalatos eleme volt ez, hiszen ha emlékszünk rá, még egy évvel ezelőtt is az volt a szlogen, hogy ha nem engedik a britek a skótokat népszavazáson dönteni újra arról, hogy ki akarnak-e lépni az ottani unióból, akkor ez a választás lenne egy olyan szimbolikus szavazás, amelyben eldönthetik, hogy az a párt, amely ezt a célt képviseli, az a választóknak élvezi a támogatását, és gyakorlatilag megkezdenék akkor a tárgyalásokat. De ehhez képest óriásit fordult a politikai helyzet, 35 százalékot mérnek jelenleg a Munkáspártnak, és csak 29 százalékot a nacionalista pártnak."