A 114 oldalas dokumentum, amelyet a párt vezetője, Sir Ed Davey mutatott be, leszögezi: helyre kell állítani a bizalmat és a baráti kapcsolatokat Nagy-Britannia és az Európai Unió között, és el kell kezdeni azoknak a károknak a kiküszöbölését, amelyeket a konzervatívok okoztak az EU-val folytatott kereskedelemben.
Amint ezek a célok teljesülnek, a Liberális Demokraták kérnék Nagy-Britannia visszalépését az Európai Unió egységes belső piacára.
A választási program úgy fogalmaz, hogy ezek alapvető fontosságú lépések az újbóli brit EU-tagság felé, amely a Liberális Demokraták hosszabb távra szóló célkitűzése.
Sir Ed Davey a programot bemutató sajtótájékoztatón - arra a kérdésre, hogy a párt már a júliusi választás után megalakuló új parlament ötéves mandátuma alatt vissza akarná-e léptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba - kitérően úgy válaszolt, hogy az újbóli EU-csatlakozás időbe telik, "sajnálatos módon éppen azért, mert a konzervatívok oly sok kárt okoztak".
A Liberális Demokraták az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek egyértelműen kijelölt politikai célja Nagy-Britannia visszalépése az Európai Unióba.
Rishi Sunak miniszterelnök, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt vezetője július 4-re írta ki a nagy-britanniai parlamenti választást, amelynek minden felmérés szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a fő esélyese.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén a párt nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára.
Starmer rendszeresen azzal érvel, hogy a kilépésről népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.
A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.