A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatási Programjának legújabb elemzése szerint a március végén tartott helyhatósági választás Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának legsúlyosabb vereségét hozta 2002-es hatalomra kerülése óta, ugyanakkor a tanulmány megállapítja azt is, hogy az önkormányzati választásnak rövid távon csak korlátozott hatása lesz a helyi közéleti viszonyok alakulására.
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Köztársasági Néppárt (CHP) – melyet száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított – a szavazatok 37,77 százalékát szerezte meg a helyhatósági választásokon, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 35,49 százalékos eredménnyel másodikként zárt. Ezzel a CHP a 81 tartományból 35-ben végzett az élen, míg az AKP csak 24 helyen tudott győzni. Összehasonlításképpen: Erdogan pártja a legutóbbi önkormányzati választásokon még 39 tartományt húzott be.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani volt az első olyan választás, amelyen a Köztársasági Néppárt országosan több szavazatot kapott, mint a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja. Pénzváltó Nikolett úgy fogalmazott, az eredmények alakulásában több tényező is közrejátszott, de
Erdogan pártjának veresége elsősorban „a rossz török gazdasági helyzet” következménye lehet.
A hivatalos adatok szerint ugyanis az infláció még mindig hetven százalék körül van Törökországban. Az elemző hozzátette: bár a tavalyi parlamenti és elnökválasztást követően elindult egyfajta irányváltás Erdogan politikájában, a strukturális reformoknak csak később lesz hatásuk, vagyis a gazdaság nem kap erőre egyhamar.
A szakértő úgy véli, az iszlamista Új Jólét párt nagyon megerősödött, és jelentős mennyiségben „vitt el” szavazatokat a török elnök pártjától. Mint mondta, az előzetes várakozások alapján nem sokan számítottak arra, hogy az ellenzéki pártok ennyire jól fognak szerepelni a helyhatósági választásokon, főleg úgy, hogy az előző, 2019-ben tartott voksolással szemben ezúttal több nagyvárosban is külön-külön állítottak jelölteket.
„Az eredményekből egyértelműen kiolvasható, hogy nagyon sok ellenzéki szavazó taktikai szavazattal élt, és a legerősebb ellenzéki pártra, a Köztársasági Néppártra szavazott”
– magyarázta Pénzváltó Nikolett.
Ugyanakkor hozzátette: a helyhatósági választás hatása rövid távon korlátozott. Úgy gondolja, nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben komoly stratégiai irányváltás következne be a török bel- vagy külpolitikában. Az elemző szerint az ellenzék számára azért volt nagyon fontos ez a győzelem, mert
megerősítést és egyfajta visszaigazolást kaptak arra vonatkozóan, hogy 2028-ban lehet esélyük Erdogan leváltására a következő államfőválasztáson.
Ekrem Imamoglu, a CHP jelöltje maradt Isztambul polgármestere, és ezzel továbbra is fontos szereplő lesz a török belpolitika színpadán. Pénzváltó Nikolett szerint nagy valószínűséggel ő lesz Erdogan kihívója, és az ellenzék is őt tartja a legesélyesebbnek arra, hogy legyőzze a jelenlegi elnököt.
Ugyanakkor még az sem biztos, hogy a 2028-ban 74 éves Recep Tayyip Erdogan akar-e újrázni, amihez alkotmánymódosításra vagy új alkotmányra volna szükség. „Ehhez viszont nincs meg a parlamenti többsége a kormányzatnak” – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa.
(A nyitóképen: Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt isztambuli polgármestere beszél egy isztambuli kampánygyűlésen 2024. március 30-án.)