A Hamász iszlamista két újabb női túszt engedett szabadon
A Hamász bejelentette, hogy Katar és Egyiptom közvetítésével "humanitárius okokból" két további elrabolt személyt bocsátott szabadon.
A bejelentést Izraelben hivatalosan megerősítették. Az izraeli hatóságok hétfőig kétszázhuszonkét családot értesítettek arról, hogy a Hamász október 7-én végrehajtott terrortámadása során a Gázai övezetbe hurcolta szeretteiket.
Az izraeli haderő kész a háborúra
Az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez - közölte Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn.
Gázából jött a végzetes rakéta a britek szerint
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a brit hírszerzés azt valószínűsíti, hogy Gázából indított rakéta csapódott be az övezetben működő al-Ahli kórházba.
A Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport hatóságai szerint a múlt keddi robbanás 471 ember halálát okozta. A Hamász és számos arab ország Izraelt tette felelőssé a támadásért, az izraeli kormány szerint ugyanakkor a Gázai övezetben működő másik terrorcsoport, az Iszlám Dzsihád rakétája találta el a kórházat.
Rishi Sunak, aki hétfő este a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a térségben tett múlt heti látogatásáról, kijelentette: brit hírszerzési és fegyverszakértők mélyreható vizsgálata szerint a robbanást valószínűleg egy olyan rakéta - vagy annak egy része - okozta, amelyet Gázából indítottak Izrael felé.
Előbb lelkendezett a rakéták láttán, majd sírt a palesztin férfi
Örömmel számolt be a közösségi médiában egy gázai palesztin arról, hogy újabb rakétákat lőttek ki Izraelre. De nem sokáig lelkendezhetett.
Magyarország tartja a kapcsolatot
Folyamatos a kapcsolattartás a Gázai övezetben rekedt tizenöt magyar állampolgárral, a kormány azon dolgozik, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében az érintetteket biztonságba lehessen helyezni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés utáni sajtóértekezletén arról számolt be, hogy szülők és gyerekek is vannak közöttük.
Tájékoztatása szerint három ellenőrzőponton kell átjutnia annak, aki Gázából a rafahi határátkelőn keresztül Egyiptom felé akar távozni, és kettőn már át is jutottak, amikor biztonsági okokból végül visszafordították őket.
Elmondta, hogy ekkor beszélt egyiptomi kollégájával is, és Kairó engedélyt is adott az érintetteknek az országba való belépésre, de sajnos nem érték el azt a pontot, ahol ez már fizikailag lehetővé vált volna.
"Ez most már jó ideje történt, több mint tíz napja, így azt hiszem, nem sodortam veszélybe senkit azzal, hogy erről most beszéltem" - fogalmazott.
Maradt a kamat
Az izraeli központi bank nem változtatott a rövid lejáratú hitelkamaton szerdai ülésén attól tartva, hogy a palesztin iszlamista Hamász szervezet elleni háború következtében gyengülő gazdaság ellenére újra felpörög az infláció.
A jegybank ezzel már a harmadik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy az irányadó kamatot 2006 vége óta legmagasabb szinten, 4,75 százalékon tartja, miután egy szigorítási ciklus során 2022 áprilisa óta tíz alkalommal emelt kamatot 0,1 százalékról indítva. Izraelben az inflációs ráta szeptemberben 3,8 százalékra mérséklődött az augusztusi 4,1 százalékról, de továbbra is meghaladja a jegybank 1-3 százalékos éves inflációs célszintjét.
Szijjártó Péter: erős a megosztottság
A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a közel-keleti konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében, a legfontosabb az, hogy sikerüljön megakadályozni az államok közötti háború kitörését - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülésről beszámolva közölte, hogy az izraeli válság kapcsán erős a megosztottság a tagállamok között.
Kiemelte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben is, eszerint teljességgel elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ha valakik rakéták ezreit lövik ki egy országra, emberek ezreinek halálát, szenvedését okozzák, túszokat ejtenek. "Ezért mi önmagától értetődőként tekintünk arra is, hogy Izraelnek igenis joga van megvédenie saját magát. Izrael mellett a lehető leghatározottabban kell kiállnia az Európai Uniónak, hiszen Izraelt terrortámadás érte" - szögezte le.
Segélyek
Az a legfontosabb most, hogy felhívjuk a figyelmet a humanitárius segélyek eljuttatásának fontosságára a Gázai övezetbe - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Josep Borrell a tagállamok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően hangsúlyozta: fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért.
Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe.
A Gázai övezetbe hurcolt amerikai túszokról egyeztetett Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Joe Biden amerikai elnök vasárnap esti beszélgetésükön megköszönte Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy Izrael segítséget nyújtott két amerikai állampolgárságú túsz kiszabadításában a Hamásztól - derül ki a beszélgetés Fehér Ház által közzétett összefoglalójából.
Netanjahu megvitatta Bidennel a Hamász által fogságban tartott összes elrabolt túsz, köztük az amerikai állampolgárok szabadon bocsátásáért folyó erőfeszítéseket, és annak biztosítását, hogy az övezetben tartózkodó amerikai állampolgárok és általában az övezet lakói elhagyhassák Gázát.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal a megbeszélés után közleményt adott ki, amely szerint Izrael nem szállít humanitárius segélyt területéről Gázába, és az övezetbe máshonnan érkező dolgokat is felügyeli.
A Hamász szörnyű hagyatéka
Izraelben sok robbanó csapdát is maguk után hagytak a két héttel ezelőtti terrortámadás elkövetői.
Támogatják, de...
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban. Joe Biden elnök, Rishi Sunak miniszterelnök, Olaf Scholz kancellár, Emmanuel Macron elnök, Giorgia Meloni miniszterelnök és Justin Trudeau miniszterelnök megerősítették, hogy támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.
A nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és felszólították a terrorszervezetet összes foglyának azonnali szabadon bocsátására.
A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszer-, víz- és orvosi felszerelés-szállítmányok és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására.
Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.