Szakértő: az F-16-osok nélkül a svédek nem lesznek NATO-tagok

Ezen a héten ismét összeült a török parlament, de a képviselők egyelőre nem szavaztak Svédország NATO-tagságáról. Ennek lehetséges okairól Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője azt mondta, hírek szerint Washingtonban még tárgyalnak arról, hogy milyen további feltételekhez kössék az F-16-os megvásárlását.

Ráadásul az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, Robert Mendez úgy nyilatkozott, kétségei vannak afelől, hogy lehet-e egy olyan országot ilyen fegyverekkel támogatni, amely annak ellenére sem vitte a parlament elé Svédország NATO-tagságának kérdését, hogy a török elnök arra már „áldását adta”. Tehát

nemcsak a republikánusoknak, hanem a demokratáknak is vannak fenntartásaik,

noha Joe Biden elnök is már jóváhagyta – tette hozzá a szakértő.

A Svédország NATO-csatlakozása elé görgetett török akadályok közül az F-16-os vadászgépek megvásárlása, illetve a jelenlegiek korszerűsítése az, ami mindenképpen tető alá kell hozni a támogatásért cserébe – vélekedett Tarik Demirkan, aki szerint nem vitás, ha Ankara nem kap F-16-osokat, a svédek nem lesznek NATO-tagok.

Kitért arra is, az Egyesült Államok Törökországgal szembeni határozott magatartása hagy némi kívánnivalót maga után: Washington finoman szólva sem szíveli, hogy Törökország orosz légvédelmi rendszert vásárolt, az ellen viszont nem emelt kifogást, amikor néhány évvel korábban Görögország is így tett. A Türkinfó főszerkesztője ellenben úgy véli, a Törökország és a NATO, illetve Törökország és az Egyesült Államok közötti bizalmi „válságnak” nem az orosz fegyvervásárlás az egyetlen „napirendi pontja”.

A legkomolyabb nézeteltérések a geopolitikai stratégiai célokban keresendők. A török gazdaság azonban rendkívüli módon ki van szolgáltatva az Európai Uniónak, miközben Oroszország ukrajnai agressziója miatt fontos a NATO egysége, így pedig mind Ankara, mint Brüsszel, mind pedig Washington érdekelt abban, hogy ez a vita mihamarabb lezáródjon.