A főváros központjában kutakat fúrnak, hogy legyen mit inni, az emberek sós víz fogyasztására kényszerülnek - nem csoda, hogy Luis Lacalle Pou elnök nagyvárosi vízvészhelyzetet hirdetett meg.
Uruguay hiába jómódú, a szárazságok hatásainak nagyban ki van téve, és ezek a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak lesznek - írja a CNN.
Az aszály hatása nagyon látványos már most az országban.
A Canelón Grande, egy létfontosságú víztározó, amely normális esetben több mint egymillió embert lát el vízzel az ország fővárosában, Montevideóban, sáros mezővé vált, amelyen a helyiek gyalogosan át tudnak kelni.
A Paso Severino víztározó, amely az ország lakosságának 60 százalékát látja el édesvízzel, az eddigi legnagyobb vízszintcsökkenést szenvedte el, és július elejére még tovább apadhat.
Montevideo csapvize alapvetően ihatatlan Carlos Santos, a Víz és Élet Védelmének Nemzeti Bizottságának (CNDAV) tagja, az uruguayi Köztársasági Egyetem antropológiatanára szerint.
"Elviselhetetlen a sótartalma, még a háziállatok is kerülik" - fogalmazott. A közüzemi vízszolgáltató, az OSE hetek óta keveri a Río de la Plata torkolatából származó sós vizet a Paso Severino víztározóból származó édesvízzel, hogy növelje a vízkészletet, miután felmentést kért az ivóvíz sótartalmára vonatkozó szokásos szabályok alól.
Az uruguayi hatóságok szerint a csapvíznek nemcsak sós íze van, hanem magas a klorid-, nátrium- és trihalometán-tartalma is. A legtöbb ember számára nem jelent egészségügyi kockázatot, de azoknak, akiknek magas a vérnyomása, vesebetegségben szenvednek, illetve állapotosak, azt ajánlják lehetőleg nagyon keveset fogyasszanak belőle, vagy teljesen mellőzzék.
A Közegészségügyi Minisztérium azt is tanácsolta a szülőknek, hogy ne adjanak sót a gyermekeik ételéhez, és a csecsemőtápszer készítéséhez palackozott vizet használjanak.
A miniszterelnök szerint így a vízellátás garantált, de a víz klorid- és nátriumszintje "biztosan emelkedni fog", ami az egészségügyi kritériumok szerint azt jelenti, hogy a víz már nem tekinthető ihatónak.
Nem meglepő, hogy a palackozott víz eladása megugrott Montevideóban és a szomszédos Canelone megyében: májusban 224 százalékos volt növekedés, amivel párhuzamosana műanyaghulladék mennyisége is igencsak megnőtt.
Sokan ugyanakkor nem engedhetik meg maguknak az ásványvíz vásárlását, kénytelenek a sós csapvizet fogyasztani. A kormány ezért a vízügyi vészhelyzeti intézkedések részeként adómentességet vezetett be a palackozott vízre.
Az uruguayiakat sokkolja a helyzet, a vízhez való hozzáférés érdekében az utcára is vonulnak. Erre reagálva Lacalle Pou hétfőn bejelentette, hogy a San José folyón gátat és új vízszállító rendszert építenek, ez az építkezés befejezését követően 30 nappal alternatív vízforrást biztosít majd.
Az embereket arra kérték, hogy ne mossák autóikat és ne öntözzék kertjeiket, illetve tartálykocsikat állítottak szolgálatba, hogy vizet szállítsanak a kulcsfontosságú intézményekbe, például a kórházakba.
Ennek ellenére vannak, akik azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesznek eleget, míg más vádak szerint a klímaváltozás hatására jobban is fel lehetett volna készülni.
A probléma nem csak ezt az országot érinti Latin-Amerikában. A szomszédos Argentína szintén történelme legnagyobb aszályával néz szembe, de Uruguaynak ez nem vigasz. Az országnak valószínűleg újra kell gondolnia a vízzel való kapcsolatát: eddig semmit sem kellett tennie érte, mindig rendelkezésre állt, ám a felmelegedés ezt alapjaiban változtatta meg.