A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint azonban a belépés a harcok után sem lesz egyszerű feladat Kijevnek.
"Ukrajna ha most csatlakozna a NATO-hoz, az azt jelentené, hogy a NATO is részese a háborúnak. Ha ezt továbbgondoljuk,
Oroszország hagyományos fegyverzetben sokkal gyengébb, mint a NATO, különösen mint az Egyesült Államok, ez pedig azt jelentené, hogy a háború előbb-utóbb a tömegpusztító fegyverek területére megy át.
Ezt senki nem akarhatja" - magyarázta.
Hogy milyen feltételeket szabhat még a NATO Ukrajnának, arról azt mondta, nyilván katonaiakat, biztonságiakat - "Ukrajna azért erősen áthatott az orosz hírszerzés által; nem kevés árulás történt különösen a déli fronton, az oroszok ilyen értelemben mélyen bent vannak, kockázat tehát egy olyan országot bevenni, amíg ilyen elemek vannak" - és politikaiakat, amelyekről bármely tagállam mondhatja, hogy "ez még nem elég", legyen szó kisebbségekről, jogállamról. És hát minden NATO-tagállamnak bele kell egyeznie a csatlakozásba - tette hozzá.
Megjegyezte, a NATO egésze nem ajánl fegyvereket, ezzel szemben aknamentesítést és kiképzést igen. Egyes országok viszont tényleg tettek fontos vállalásokat.
"Franciaország egy 300 kilométeres hatótávolságú rakétát ad, Németország közben újabb csomagot jelentett be, az Egyesült Államok is jelentős lépéseket közölt. De ezek a támogatások az én értelmezésemben nem elegendők ahhoz, hogy a hagyományos orosz hadsereget legyőzzék" - fejtegette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem kapott Ukrajna NATO-meghívót. Ezt magyarázva Demkó Attila elmondta, a NATO és Ukrajna között eddig is volt párbeszéd, ennek most megemelték a szintjét bizottságról tanácsra, Ukrajna ezzel kiemelt keleti ország lett, éppen Oroszország helyett.