Akkor diszkvalifikálhatják Donald Trumpot az elnökjelöltségért való versenyből, ha a bíróság expressis verbis lázadásra való felbujtásban, vagy abban való részvételben találja bűnösnek – mondta Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. Van ugyanis egy polgárháború utáni alkotmánykiegészítés, amely kizárta a volt konföderációs tisztviselőket, tiszteket a hivatalviselésből, és ez értelmezhető a mostani helyzetre is.
Más ügyek esetében viszont precedens nélküli lenne a kizárása, hiszen hivatalosan az Egyesült Államok elnökjelöltségéért bárki indulhat, aki 35 éves, 14 éve tartósan az Egyesült Államokban él és amerikai állampolgárként született. Az viszont nem kizáró ok, ha valaki büntetett előéletű, esetleg aktuálisan bíróság eljárás zajlik ellene. Tehát alkotmányjogilag Donald Trump csak akkor zárható ki, ha a bíróság lázadásra való felbujtóként elítéli.
Azzal kapcsolatban, hogy van-e olyan amerikai bíróság, amelyik egy elnökválasztási verseny finisében kizárna egy jelöltet, Magyarics Tamás úgy fogalmazott:
ez már politikai kérdés.
Például a Stormy Daniels-féle ügy – a pornószínésznő állítólag 2016-ban hallgatási pénzt kapott Donald Trump egyik ügyvédjétől – csaknem kizárólag politikai indíttatású szerinte, hiszen ifj. Cyrus Vance korábbi főügyész egyszer már ejtette az ügyet, majd jött Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész, aki megfelelő támogatással és hátszéllel hirtelen kreált ebből egy büntetőügyet – mutatott rá a szakértő, aki szerint ezt az amerikaiak többsége is érzi.
Az újabb, súlyosabb ügy kapcsán is elmondható, hogy sokan politikai indíttatásúnak érzik, csak annak a kifutása sokkal súlyosabb lehet, mint az Alvin Bragg-féle ügynek, hiszen abban legfeljebb néhány hónap felfüggesztettet kaphat, esetleg pénzbüntetést. A lázadásra felbújtás esetében viszont súlyos börtönéveket is kiszabhatnak, és ez a hivatal viselése alól történő kizárást is magával vonhatja – emlékeztetett Magyarics Tamás.
Ahogy arról beszámoltunk, múlt pénteken azonnali hatállyal lemondott alsóházi képviselői mandátumáról Boris Johnson volt konzervatív párti brit miniszterelnök, miután kézhez kapta az arról szóló vizsgálati jelentést, hogy a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott partik ügyében félrevezette-e a parlamentet.
Magyarics Tamás szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Boris Johnson azzal, hogy lemondott,
menekül, feladja, vagy épp ellenkezőleg, ez egy első lépés, és tervez valamit,
hiszen a brit miniszterelnök egyébként tagadja azt, hogy bármifajta etikai vétséget követett volna el. A külpolitikai szakértő szerint zajlanak ugyan a vizsgálatok, hogy milyen partikat tartottak vagy nem tartottak a pandémia időszakában, de az nem valószínű, hogy a miniszterelnök tudta nélkül bármi is történne a rezidenciáján.
Magyarics Tamás hozzátette: Boris Johnson pályafutása hihetetlenül színes, ezért nem merne mérget venni arra, hogy végképp kiszállna a politizálásból. Szerinte ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy a toryk hatalmas vereséget fognak szenvedni jövőre, de legkésőbb 2025 januárjában – jelen pillanatban messze le vannak maradva a Munkáspárt mögött –, és akkor megmentőként tűnhet fel Johnson. Annál is inkább, mert
a párton belül továbbra is rendkívül népszerű.
„Ezért egy ilyen húzás benne lehet, hogy ő visszajön majd” – tette hozzá.