A posztszovjet térség kutatója azt mondta, hogy szakértők egybehangzó véleménye szerint a gátrobbantás az oroszok katonai céljait szolgálhatta. Bár nincsenek közvetlen bizonyítékok vagy videofelvételek, Moszkva felelőssége mégis egyértelmű.
A kahovkai víztározó az oroszok által megszállt területen található, és így
ők mozgatják a gát zsilipjeit,
szabályozzák a vízmennyiségét. A utóbbi időben példátlanul magas volt a tározó vízszintje, ami esetleg okozhatta a gátszakadást. De mivel a műtárgy az oroszok kezelésében van, ezért ebben az esetben is őket terheli a felelősség.
Bendarzsevszkij Anton ugyanakkor - a hírekkel egybevágva - valószínűbbnek nevezete, hogy szándékos robbantás történt. A katasztrófával az oroszok a megindult ukrán ellentámadást akarhatták megakasztani. A mentés ugyanis rengeteg erőforrást igényel, amit részben a frontról kell átcsoportosítani. Amikor pedig elvonul az áradat, a felázott talajon még jó ideig lehetetlen lesz nehéz harcjárművekkel mozogni.
Ráadásul maga a gát is közlekedési útvonal volt. A tetején lévő közúton az ukrán hadsereg is átkelhetett volna a hatalmas Dnyeper folyó túlsó oldalára. Ezért sem állhatott a robbantás az ukránok érdekében.
A szakértő arról is beszélt, hogy ezt a rendkívül masszív vasbetonszerkezetet nem lehetett volna távolról indított rakétacsapásokkal megsemmisíteni.
Nagy mennyiségű robbanóanyag szükséges ahhoz, hogy komolyabb kárt tegyenek egy ilyen szerkezetben.
Az orosz hadsereg - készülve az ukrán ellentámadásra - már korábban aláaknázta a létesítményt.
A katasztrófa persze mindkét oldalnak károkat okoz - folytatta a szakértő -, de az ukránok számára sokkal nagyobb gondot jelent.
A gátrobbantásnak hosszabb távú hatása lehet a katonai műveletekre. Pár napja ugyan megindult egy ukrán támadás, amelyben több ezer ukrán katona és több tucat harckocsi vett részt. Ez arra utal, hogy az ukránok találhattak egy gyenge pontot az orosz védelemben, és megpróbáltak áttörni. A katasztrófa miatt azonban a támadás elakadt, mivel az erőforrások nagy részét a mentéshez kell irányítani - mondta.
"Legalább 16 ezer emberről beszélünk ukrán oldalon akiket ki kell menekíteni" - hangsúlyozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Mint mondta, az áradat ukrán katonai állásokat is elöntött, ezért azokból is hátrább kellett vonni a haditechnikát és az embereket. Ha tehát voltak olyan tervek, hogy az ukránok a front Herszonhoz közeli szakaszán támadjanak, akkor ezeket most biztosan fel kell adniuk.
A gátrobbantás hosszabb távú hatásaival kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton azt nyilatkozta, hogy a tározó vizét a szántóföldek öntözésére is használták. Enélkül azonban komoly károkat szenvedhet a környék mezőgazdasága. A vízerőmű pedig az ukrán áramellátás fontos része volt.