- NATO-bővítés: újabb halasztás az Országgyűlésben
- Novák Katalin állást foglalt a NATO-bővítés ügyében
- Egy párt vétót javasolt a NATO-bővítés ügyében az Országgyűlésben
- A NATO főtitkára üzent Magyarországnak
- NATO-bővítés: a magyar–svéd találkozóról közölt információt Szijjártó Péter
- Megvan, mikor kezdi a tárgyalásokat a svéd és a finn NATO-tagságról a Fidesz küldöttsége
A finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, Erkki Tuomioja nem a magyar parlament, hanem a Fidesz-frakció látogatásának tekinti a Hende Csaba (nyitóképünkön) vezette képviselőcsoport közelgő helsinki útját, ami szerinte Orbán Viktor belpolitikai játszmájáról szól. Finnországnak nincs miről tárgyalnia, nincs mit magyaráznia a delegációnak – nyilatkozta a Demokraattinak a szociáldemokrata politikus, aki 2000-2007, majd 2011-15 között külügyminiszter volt. A cikket a 444.hu szemlézte.
A négyfős kormánypárti képviselőcsoportnak Győri Enikő, Németh Zsolt és Schaller-Baross Ernő még a tagja, és a jövő héten látogat Stockholmba és Helsinkibe.
Az útról Németh Zsoltot kérdeztük korábban:
A látogatás oka, hogy a februári végi balatonfüredi frakcióülésén „hirtelen kiderült”, hogy a képviselők megosztottak a kérdésben. A tagállamok közül Magyarországon kívül már csak Törökország nem szavazott eddig a NATO újabb bővítéséről, miután tavaly az ukrán-orosz háború miatt mindkét ország a felvételét kérte.
Kocsis Máté frakcióvezető beszámolója szerint „többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”. A felvetést Szijjártó Péter külügyminiszter is jogosnak nevezte, aki szintén összekötötte a NATO-bővítést a magyar demokrácia és jogállamisággal kapcsolatos bírálatokkal és uniós eljárásokkal: „Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincsen demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?” – emlékeztet a magyar portál.
Szijjártó szónoki kérdésével összhangban Tuomioja felhívta a figyelmet, hogy a magyar politikai retorikát „erősen áthatják a sérelmek, és a bocsánatkérés követelése”. A finn lapnak szintén nyilatkozó Matti Vanhanen házelnök azt hangsúlyozta, ahogy a NATO és az EU két külön szervezet, Finnország és Svédország felvétele és az uniós pénzek között nincs összefüggés.