Egy évvel ezelőtt, 2022. február 27-én Olaf Scholz kancellár parlamenti beszédében korszakváltást ígért a német kül- és biztonságpolitikában. Három nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása után a kancellár – aki alig három hónapja volt hivatalban – egy erősebb és korszerűbb hadsereg mellett foglalt állást, és ennek érdekében a Bundeswehrnek 100 milliárd eurós rendkívüli juttatást helyezett kilátásba. Az ellenzék szerint a kormány adós marad ígéreteinek beváltásával. Az egy évvel ezelőtti beszéd "Zeitenwende", azaz korszakváltás címszóval került bele az újkori történelembe.
Az évforduló napján azonban az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetség élesen bírálta a kancellárt amiatt, hogy értékelése szerint adós maradt az ígéretek beváltásával. A CDU/CSU külpolitikai szakértője szerint Scholz beszéde helyes célkitűzéseket tartalmazott ugyan, de azokból nem lett tényleges politikai program.
A Bundeswehr rendkívüli nehézségekkel küszködik, a hadsereg esetében az ígért korszakváltás mostanáig még meg sem kezdődött – hangsúlyozta Roderich Kiesewetter.
"A hadsereg egy évet elveszített, és ma csupaszabb, mint 2022 elején"
– fogalmazott a konzervatív politikus.
Hasonlóan vélekedett a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője. Jens Spahn szerint a kancellár, illetve az általa vezetett kormány nem tartotta be az ígéreteit. A hadseregnek biztosított százmilliárd eurós rendkívüli támogatás mostanáig ténylegesen semmilyen eredménnyel nem járt – értékelte a frakcióvezető.
A Der Spiegel értesülése szerint a 100 milliárd eurós rendkívüli támogatásból a 2022-es költségvetési évben még semmit sem használtak fel, noha a védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy 30 milliárd eurót már célirányosan kiutalt. A német hadipari cégek ugyanakkor az elmúlt hónapokban több ízben kifogásolták, hogy a megbízások kiadása rendkívül nehézkesen történik.
Az alig egy hónapja kinevezett új védelmi miniszter, Boris Pistorius egy hétvégi nyilatkozatában kijelentette, hogy a fegyvergyártó cégek a jövőben már megrendeléskor előleghez jutnak, azaz nem csak a szállításkor fizetik ki a teljes összeget. Pistorius egyben közölte azt is, hogy a Scholz kancellár által egy évvel ezelőtt bejelentett 100 milliárd eurón túl a Bundeswehr számára további 30 milliárd eurós támogatást kér.
A kancellár által bejelentett korszakváltás elmaradását kérte számon a korábbi lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski is, aki 2007 és 2014 között az akkori miniszterelnök, Donald Tusk kormányában volt a külügyek irányítója, ma pedig a Tusk által vezetett ellenzéki lengyel Polgári Platform európai parlamenti képviselője. Az n-tv televíziónak nyilatkozva a diplomata a német kancellár egy évvel ezelőtti beszédét történelminek nevezte, de úgy értékelte, hogy a bejelentésekből nem sok valósult meg.
Sikorski mindenekelőtt azt rótta fel, hogy Németország nem vállal vezető szerepet a háború sújtotta Ukrajna támogatásában. A volt miniszter elismerte ugyan, hogy a német kormány mind pénzügyileg, mind katonailag sokat tett Ukrajna támogatása érdekében, megítélése szerint ennek ellenére a szövetségesek azon az állásponton vannak, hogy Németország a támogatás terén a szükséges lépést csak az utolsó pillanatban teszi meg, és csak külső nyomásra. Ebből pedig Sikorski azt a következtetést vonta le, hogy
Németország a háborúra történő válaszadásban nem kíván vezető szerepet vállalni Ukrajna támogatásában.
Radoslaw Sikorski 2011-ben Berlinben a pénzügyi válság idején külügyminiszterként nagy visszhangot kiváltó beszédben hangoztatta azt, hogy kevésbé tart egy hatalommal rendelkező, mint egy tétlen Németországtól. Ezt a mondatát ma gyakran idézik, amikor Berlin kelet-európai szövetségesei felróják, hogy Németország nem kíván vezető szerepet vállalni Ukrajna támogatásában.
A "korszakváltó" Scholz-beszéd évfordulóján látott napvilágot az az értesülés is, amely szerint
Németország valójában zsarolta az amerikai kormányt annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Abrams harckocsikkal támogassa Ukrajnát.
Mindezt több német portál egybehangzó jelentése szerint Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója jelentette ki az ABC televíziónak. Sullivan emlékeztetett arra, hogy az elnök nem támogatta korszerű Abrams harckocsik szállítását Ukrajnának mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy az ukrán fél nem képes annak kezelésére. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Berlin ekkor megzsarolta Washingtont, azt hangoztatva, hogy ebben az esetben a német fél sem hajlandó Leopard páncélosokat szállítani Ukrajnának.
A német nyomás hatására az amerikai elnök végül beadta derekát, és ennek nyomán született az a döntés, hogy Washington mégis kész Abrams harckocsik szállítására. Miközben azonban a Leopardok szállítása már megkezdődött, az Abramsoké csak "gyerekcipőben jár", és egyelőre még csupán a gyártó cégeknél történt megrendeléseknél tart.
"A szövetség egysége és annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja mindazt, amit akar" Biden jóváhagyta az amerikai harckocsik szállítását" – jelentette ki Sullivan.
"Ok, én leszek a szabad világ vezetője. Hosszú távon küldök Abramsokat Ukrajnának, ha Ti most Leopard páncélosokat küldtök" – idézte Bident a nemzetbiztonsági tanácsadó az elnök és Scholz közötti egyeztetésből.
Az Egyesült Államok a korábbi értesülések szerint 31 Abrams harckocsit ígért. A nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában foglaltak ellentétesek azzal, amit korábban a szállításokkal kapcsolatban mind a német kormány, mind pedig Washington is mondott. A Scholz-kormány a megállapodás tető alá hozásakor azt hangoztatta, hogy a legkorszerűbb Leopard 2 es páncélkosok szállítása nem függ össze az M1 Abrams harckocsik szállításával.
Egyetlen pillanatig sem volt semmifajta összekapcsolás vagy akár akár követelés a Leopardok és az Abramsok szállítását illetően – hangoztatta akkor Stefen Hebestreit, a német kormány szóvivője.
Washington pedig január közepén még azt kommunikálta, hogy praktikus okokból nincs értelme az Abramsok szállításának
"Egyszerűen nincs értelme, hogy jelenleg ezt a harckocsit bocsássuk az ukránok rendelkezésére" – hangoztatta akkor a Pentagon szóvivője.
Amikor azután a szállításról januárban mégis döntés született, Sabrine Singh azt állította: mindez nem annak érdekében történt, hogy megnyíljon az út a szövetségesek harckocsiszállításai előtt.