Az Európai Parlamentet érintő botrány múlt év decemberében robbant ki, amikor több befolyásos uniós személyiséget, köztük a görög Eva Kaili szocialista európai parlamenti alelnököt és élettársát, Francesco Giorgit, édesapját, Alekszandrosz Kailiszt, valamint Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselőt – továbbá asszisztenseiket – is letartóztatták korrupció gyanújával. Azóta tovább tágult a gyanúsítotti kör és újabb európai parlamenti képviselők kerültek a hatóságok látókörébe, köztük a belga Marc Tarabella és olasz frakciótársa, Andrea Cozzolino – közvetlen munkatársaikkal egyetemben.
Közben az ügy nyomán több mint félszáz képviselő nyújtott be utólagosan olyan nyilatkozatot, hogy kapott olyan ajándékot, amelyet az EP szabályai szerint már régen be kellett volna vallania. Gálik Zoltán kifejtette: az alapvető probléma azzal van, hogy bár az Európai Parlament rendelkezik valamiféle lobbizási tevékenységet szabályozó rendszerrel – amit még az ezredforduló előtt kezdtek el kialakítani –, de az meglehetősen laza, ezért bizonyos pontokon nagyon szigorú felülvizsgálatra, illetve további szigorításokra szorulna.
A tömeges őszinteségi rohammal az érintettek vélhetően az etikai vagy épp büntetővizsgálatnak kívánnak elébe menni
– mondta a szakértő, azt is megjegyezve, hogy az átláthatóbb és számonkérhetőbb rendszer érdekében az Európai Parlament decemberben egy 14 pontos tervet dolgozott ki, aminek a vitája jelenleg is zajlik, végigvitele azonban kétséges.
Ismeretes, múlt héten – az Európai Bizottság indítványára – megkezdődtek a tárgyalások egy új, független etikai testület felállításáról is. Az új szerv az államok jóváhagyásával jöhet létre, ami Gálik Zoltán szerint még nagyon hosszú időt vehet igénybe, akár évekbe is telhet. Ugyanakkor az EP részéről már születettek olyan állásfoglalások, amelyekkel az átláthatóságot növelnék, így például, hogy a törvényhozóknak pontosabb pénzügyi nyilatkozatokat kellene tenniük a jövőben, vagy hogy részletesebben számot kellene adniuk a lobbistákkal, kampánycsoportokkal való találkozóik terveiről, a munkatársaikra is kiterjedően. „Ez egy hatalmas csomag, amit terveznek, de az etikai bizottságnak a létrehozása lenne az egyik legelőremutatóbb dolog” – fogalmazott Gálik Zoltán.
Bár közvetlen felmérések erre vonatkozólag még nincsenek, a Corvinus docense szerint semmiképp sem tett jót a korrupciós botrány az Európai Parlament, illetve az egész Európai Unió megítélésének. A kipattant ügy ráadásul ráadásul ráerősíthet arra, hogy az országoknak is érdemes lehet lobbiznia, nemcsak a érdekcsoportoknak vagy a vállalatoknak, ez pedig sajnálatosan az EP értékének a növekedését is jelzi fonák módon – tette hozzá.