Múlt év végén az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése arra kérte a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságot – ami szintén az ENSZ egyik szerve –, hogy adjon tanácsadói véleményt, milyen jogi következményei vannak annak, hogy Izrael megszállva tartja Ciszjordániát, illetőleg a Golánt, és hogy ez mennyiben érinti a palesztinok önrendelkezési jogát. A közgyűlésben 87-en szavaztak a határozat mellett, Izrael, az Egyesült Államok és 24 másik tagállam ellenezte, míg 53-an tartózkodtak.
A Nemzetközi Bíróságnak kétféle, peres, illetve tanácsadó véleményezési eljárás típusa van. Tóth Norbert szerint Izraelt sem a Palesztin Hatóság – ami magát palesztin államnak nevezi, noha függetlenségéről megoszlanak a vélemények –, sem más állam nem tudja peres eljárásba vonni, ehhez ugyanis az kellene, hogy a Nemzetközi Bíróság meg tudja állapítani a konkrét ügyben a joghatóságát, amire három alap szolgálhat:
- ha az államok egyoldalú alávetési nyilatkozatot tesznek, elismerve a bíróság joghatóságát a jövőre nézve;
- ha egy, az államok által iktatott nemzetközi szerződés tartalmaz egy arra vonatkozó záradékot, ami kimondja a bíróság joghatóságát egy szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén;
- ha egy vitában érdekelt felek kötnek egy külön megállapodást, hogy ügyüket elviszik a bírósághoz.
Miután a felsoroltak közül egyik sem áll fenn izraeli részről, marad a tanácsadó véleményezési eljárás – tette hozzá a nemzetközi jogász. Ennek lényege, hogy az ENSZ egyes intézményei kérhetik a Nemzetközi Bíróságot, hogy a nemzetközi jogot konkrét jogkérdésben értelmezze. Ez viszont nem peres eljárás, hanem lényegében véleménynyilvánítás a helyzet értékelése alapján, így tehát nem bír kötelező érvénnyel.
Tóth Norbert szerint a nagy kérdés, hogy minderre miért épp most kerül sor. Mint mondta, a háttérben politikai összefüggések sejthetők: egyrészt a Benjamin Netanjahu vezette új – markánsabban jobboldali – kormány megalakulása, másrészt az orosz–ukrán fegyveres konfliktus, tekintve, hogy a tel-avivi és moszkvai érvelésben felsejlik némi hasonlóság: ahogyan Oroszország azt mondja, hogy a biztonsága szempontjából nem érdektelen az, hogy Ukrajnával mi lesz (például NATO-taggá válik), Izrael is azzal magyarázza a palesztin területek kontrollálását, hogy másképp képtelen szavatolni az önvédelemhez való jogát – mutatott rá a szakértő.
A nemzetközi jogász szerint ezzel főként az amerikaiakat lehet „revolverezni”, hiszen míg az orosz–ukrán háborúban egy nagyon jól azonosítható pozíciót foglaltak el, addig a mostani helyzetben – miután hűek kívántak maradni a külpolitikájukhoz – Izrael mellett szavaztak.