A német kormány nem sokkal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kitörése után határozta el az atomfegyverek hordozására is alkalmas F-35-ös amerikai harci gépek beszerzését. A terv a német hadsereg egyik legnagyobb beszerzési projektje, amelynek keretében a jelenlegi Tornado gépeket váltanák fel az F-35-ös repülőgépekkel.
A védelmi tárca szerint az üzlet mintegy 10 milliárd eurós, ami a korábbi információkhoz képest tetemes többletköltséget jelent.
Szakértők szerint a gépek megvásárlása egyben a haderő korszerűsítésének központi elemét jelenti.
Az F-35-ös harci gépek elsősorban a Bundeswehr bücheli repülőterén állomásoznának, ehhez azonban a repülőtér költséges átalakításra van szükség. Ugyancsak jelentős költségtöbblettel járhat az amerikai biztonsági igények kielégítése.
A gépek beszerzésével Németország jelentős lépést tesz a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek teljesítése terén.
Ebben az esetben konkrétan a nukleáris területről, a katonai-védelmi szövetség elrettentési koncepciójáról van szó, ami előírja: a tagállamok szükség esetén hozzájuthatnak az amerikai atomfegyverekhez, és rendkívüli helyzet esetén közreműködnek ezek szállításában. Ezt a feladatot eddig a Tornado gépek látták el, azok azonban immár kevésbé korszerűek, és cseréjük az elkövetkező években mindenképp indokolt.
A menetrend szerint az F-35-ösök első német pilótáit 2026-ban képzik ki az Egyesült Államokban, az első gépek egy évvel később érkeznek Németországba.
A hivatalos cél az, hogy 2028-tól bevethetők legyenek.
A német hadsereget és a kormányt ugyanakkor megörvendeztette az egyik legnagyobb német fegyvergyártó cég, a Reinmetall bejelentése. A kormány képviselőivel történt egyeztetések után ugyanis a cég közölte, hogy lőszergyártásba kezd, hogy hamarabb kielégíthesse a német hadsereg égető igényeit.
A hadiipari óriások az egyeztetés során keretszerződéseket követeltek a védelmi minisztériumtól, utalva arra, hogy ez jelenti a szükséges biztonságot a gyártáshoz nélkülözhetetlen beruházásokhoz.
A rendkívüli "csúcsot" annak nyomán hívták össze, hogy nyilvánvalóvá vált: a hadsereg a lőszerek területén nem képes eleget tenni a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeknek. Ezek a többi között előirányozzák, hogy a német hadseregnek 30 napos hadviselésre elegendő lőszerrel kellene rendelkeznie.
Szakértők szerint a Bundeswehr már évek óta lőszerhiányban szenved, és ezt a helyzetet az Ukrajnának nyújtott támogatás még inkább kiélezte.
Elsőként a Rheinmetall közölte, hogy a lőszergyártás érdekében a szükséges kapacitások kiépítésébe kezd.
A cég hangsúlyozta annak szükségességét, hogy biztosítsák Németország lőszerrel törtnő ellátását, mégpedig oly módon, hogy az lehetőség szerint lejes mértékben független legyen a külföldi gyártóktól. Ezért döntöttek úgy, hogy gyártókapacitást hoznak létre a 20-35 milliméter kaliberű lőszerek gyártására, ami a tervek szerint 2023-ban kezdődhet meg.
A vállalat a német ellátás mellett utalt Ukrajna támogatására is. Hangsúlyozta továbbá, hogy ily módon kíván hozzájárulni a NATO-ban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez.